Még focizni sincs kivel

Az önkormányzat a Mol-telep miatt jelentős helyi adóbevételre tesz szert, évente 40 millió forinttal támogatta az iskolát az államosítás előtt – és támogatná tovább is, ha maradna iskola.

Örökké csak bezárnak mindent: munkahelyet, üzletet, iskolát – a végén már nem marad semmi

Kardoskúton senki sem tudja, hogy pontosan miért hiúsult meg az átadás. Van, aki úgy véli, talán azért, mert az egyházmegyének sem kellett igazán a kis létszámú iskola, hiszen a felső tagozattal együtt összesen 9 tanári állást kellett volna fenntartaniuk. Ezt azonban nem mondták, Balog Zoltán miniszter időben aláírta a kardoskútiak kérelmét az egyházi átadásról, ám aztán az akta elkeveredett valahol, lekésték a május végi jogvesztő határidőt, maradtak az állami szervezetben.

Június 24-én összegyűltek az alsó tagozatos szülők, néhány pedagógus és a kardoskúti önkormányzat vezetői az iskolában. Hiába várták azonban Szűts Gézáné tankerületi igazgatót, aki két beosztottját küldte maga helyett. Előzőleg, a június 17-i tanévzárón csípőből elutasították Szűtsné javaslatát a felső tagozatos szülők. Ő ugyanis tanárostól, diákostól az Orosházához tartozó rákóczitelepi iskolába integrálta volna a kardoskúti felső tagozatot.

Ezt ugyan nem mondta ki, de két legyet ütött volna egy csapásra: megoldja a kardoskúti diákok és tanárok elhelyezését, egyben csökkenti a rákóczitelepi iskola szegregátum jellegét. Oda ugyanis sok roma származású tanuló jár a közeli Szentetornya nevű városrészből is – a rákóczitelepi nem roma gyerekek egy részét viszont behordják a szülők az orosházi iskolákba.

A kardoskúti szülők sem mondták ki nyíltan, hogy a romák miatt ellenzik a rákóczitelepi elhelyezést. Azzal érveltek, ami szintén igaz, hogy Rákóczitelep Kardoskút felől az átellenes oldalán van Orosházának.

A taneszközök is sorsukra várnak Kiss Zoltán / Fotó

A felső tagozatot állítólag befogadta az orosházi Eötvös József Katolikus Általános Iskola, bár ez sem biztos; a 24-i szülői fórumon többen emlegették, hogy bizonyos osztályokba nem vesznek föl kardoskúti gyerekeket, mert nem férnek el. Lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy megnézték a jelentkező kardoskúti gyerek osztályzatait meg a családi körülményeit, és annak alapján mondták a szülőnek, hogy van hely, vagy nincs.

Kardoskútról nemcsak Orosházára, hanem Tótkomlósra is utaztatnak gyerekeket. Sőt ha bezárják az alsó tagozatot, akkor a Pusztaszőlős nevű tanyaközpontból Kaszaperre lehet a legkönnyebben járatni az iskolás gyerekeket, Orosházára nekik hajnali fél hatkor kellene kelni. A tankerület szakértői támogatták az összevont alsó tagozatot, mondván, igaz, hogy négy évfolyam járna egyetlen osztályba, de a matematika-, a magyar- és a környezetismeret-órát bontva, csak két-két osztály részvételével tartanák.

A szülők egy része szeretné, ha megmaradna a faluban az iskola, és legalább negyedikes koráig oda járhatna a gyermeke. A helyi pedagógusok – akiket évek óta fenyeget az állásvesztés veszélye, próbáltak előre menekülni, és már minden elképzelhető speciális végzettséget megszereztek –, azzal érveltek, hogy egy kis iskolában sokkal több nevelői figyelem, személyre szabott foglalkozás jut egy-egy gyerekre, mint a maximálisra töltött létszámú városi iskolában.

A szülők más része viszont arra hivatkozott: nemcsak tanulni kell a gyerekeknek, hanem szocializálódni is. Ahol csak egy-két gyerek marad, ott nem tudnak tanulni a nagyobbaktól, még focizni sincs kivel. Mások megjegyezték: mi haszna, ha nyernek egy újabb évet – az óvodában is kevés a gyerek, úgyis az lesz a vége, hogy egyszer bezárják az iskolát.

Megint mások attól tartottak: ha most nem viszik el a gyerekeiket, ötödikben még nehezebben szoknak bele a már kialakult osztályközösségekbe. Volt, akit az idegennyelv-tanulás izgatott: ha lemaradnak, vagy más nyelvet tanulnak, mint abban az iskolában, ahová majd felsőbe menniük kell, az is hátrányosan érinti őket. Többen említették: ha csak augusztus 20. után derül ki, hogy mégis bezárják az iskolát, akkor hol kapnak már helyet a gyereküknek, és mi lesz a megrendelt tankönyvekkel?

Volt, aki a politikát is emlegette. Az egyik anyuka azt mondta, a rendszerváltás óta, örökké csak bezárnak mindent: munkahelyet, üzletet, iskolát – a végén már nem marad semmi. Egy apuka hozzátette: a mostani kormány a vidék megtartó erejének növelését ígérte, de éppen úgy gyengíti azt, mint az előző. „A centralizáció megfojtja a falvakat” – fogalmazott.

Verrasztó József tagintézmény-vezető figyelmeztette a szülőket: ha megmarad az iskola, akkor van remény, hogy valami történjék – például, hogy jövőre mégiscsak átvegye az egyház, és hosszú távra biztosítsa a jövőjét. De ha elviszik a gyerekeiket, akkor maguk írják alá az iskola halálos ítéletét. Pedig amelyik falunak megszűnik az iskolája, annak a jövője is bizonytalanná válik.

– Ne hagyjuk, hogy azt mondhassák: nem az állam zárta be az iskolánkat, hanem mi magunk, azzal, hogy nem bíztunk a jövőjében – mondta az iskola vezetője, aki a feleségével évtizedek óta tanít Kardoskúton.