galéria megtekintése

Még elvi kockázata sincs annak, hogy a pártok lebuknak

0 komment

NOL

A Fidesz választási kampányára nagyjából négyszer nagyobb összeget fordítottak, mint amennyit a hatályos jogszabályok lehetővé tennének – ezt állítják a korrupció ellen küzdő civil szervezetek. Különben más pártok is túlköltekeztek, de hogy miből volt erre pénzük, azt ma senki nem tudja. Az Állami Számvevőszék szerint viszont minden rendben van.

A pártok csaknem 11 milliárd forintnyi értékben folytattak választási kampányt a tavalyi országgyűlési és önkormányzati, valamint a veszprémi és a tapolcai időközi voksoláson – ezt állapította meg az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország. A civil kampánymonitort működtető szervezetek szerint sokan túlléphették a törvényes keretet, a civilek ezért Közpénz, pártpénz: mérlegen a választások és az önkormányzatok átláthatósága címen szerdán konferenciát tartottak.

Csak az LMP tartotta be a szabályokat?

A tanácskozás megkezdése előtt sajtótájékoztatón ismertették: a kormányoldal javára a tavalyi parlamenti választás előtt – az engedélyezett 995 millióval szemben – majdnem négymilliárdért kampányoltak, amire egyébként már korábban is felhívták a figyelmet. A Fidesz csaknem 2,8 milliárdot költött, míg a Civil Összefogás Fórum, illetve a kormány nagyjából 1,1 milliárddal járulhatott hozzá a párt népszerűsítéséhez. A baloldali összefogás 1,6 milliárdot, míg a Jobbik 1,2 milliárdot költött kampányra, így a limitet csak az LMP nem lépte túl. Az ökopárt 716 milliós kiadásról számolt be, ami nagyjából egybeesik a kampánymonitor által becsült kiadásokkal.

 

Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a tényleges költségeket persze nem ismerik, mert a hirdetésekre, a kampányrendezvényekre és a direkt marketingre fordított összegeket a listaárak alapján számolták. A pártok szívesen hangoztatják, hogy jelentős kedvezményeket kaptak, ami viszont Ligeti szerint tiltott pártfinanszírozásnak minősülne. Politikai szervezetek a hatályos szabályok alapján természetbeni juttatást sem fogadhatnak el gazdasági társaságoktól – emelte ki –, mert az súlyos korrupciós kockázatot jelent. Vagyis: aki a szolgáltatásait olcsóbban kínálja, utóbb benyújthatja a számlát.

A törvényes küszöböt különben az időközi választásokon is túllépték a civil szervezetek szerint. A limit ezúttal ötmillió volt, ennek ellenére a Fidesz Veszprémben 22 milliót, Tapolcán pedig majdnem húszmilliót, míg a Jobbik kilenc, illetve 14 milliót fordított a kampányra. Ugyanakkor Kész Zoltánra Veszprémben nyolc és fél milliót, a baloldali pártszövetség jelöltjére Tapolcán 13 milliót költöttek. Az LMP viszont ezúttal is igen mértéktartónak bizonyult a maga két-három milliójával.

Az ÁSZ tehetetlen

A pártok önbevallásukban viszont állítják, hogy szabályosan jártak el: a Fidesz 984 milliót, a Jobbik 840 milliót, a baloldali összefogás 820 milliót ismert el. A Transparency tavaly júniusban kérte ugyan az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), hogy a beszámolókat vessék össze a valósággal, de csak azt a választ kapták, hogy a számvevők „ellenőrzési hatásköre kötött”, és csak a törvényben meghatározott keretek között vizsgálódhatnak. Az ÁSZ idén márciusban közzétett jelentése szerint végül arra a következtetésre jutott, hogy a parlamenti mandátumot szerzett pártok „kampánytevékenységre fordított összes kiadásai nem haladták meg a törvényben rögzített értékhatárt”.

A civil szervezetek szerint aggályos az is, hogy

a kamupártok következmények nélkül csapolhatták meg az államkasszát.

Ezek a szerveződések 4,2 milliárd forinthoz jutottak, amiből 3,4 milliárdot – az országos lista alapján járó kampánytámogatást – készpénzben kaptak, amit bármire elkölthettek. A kampánymonitor adatai szerint a kampányra biztosan nem sokat fordítottak, mert látható politikai marketingre csak 320 millió ment el. Csaknem négymilliárd forint sorsa így ismeretlen, és a Fidesz kérelmére lefolytatott ÁSZ-vizsgálat sem ad magyarázatot arra, hová lett a pénz.

Megbukott a kampányfinanszírozásról szóló törvény – állítja mindezek alapján Ligeti Miklós. A rendszer szerinte teljesen alkalmatlan arra, hogy kiderüljön például az: honnan volt pénzük a tavalyi országgyűlési választáson mandátumot szerző pártoknak az államtól kapott 3,4 milliárdnyi támogatást több mint kétszeresen meghaladó, összesen 7,5 milliárd forintba kerülő kampányra. A kamupártok esetében meg azt nem tudni, hová tettek csaknem négymilliárd forintot – tette hozzá.

A korrupció ellen küzdő szervezetek már 2013 őszén jelezték, hogy

a kampányfinanszírozás új szabályai magukban hordozzák a visszaélés lehetőségét.

Pontosan lehetett ugyanis tudni, hogy megjelennek majd a bizniszpártok, ezért a civilek kezdeményezték a törvény módosítását, de a jogalkotó a füle botját nem mozgatta. A Korrupció Elleni Nemzeti Programban pedig a párt- és kampányfinanszírozás már nem is jelenik meg kockázati tényezőként, hanem csak annyi szerepel benne, hogy ezen a területen „jelentős előrelépések történtek”.

A civilek változást szeretnének, de nem kíváncsi rájuk senki

A civilek másként gondolják. László Róbert, a Political Capital választási szakértője bejelentette: szerdán nyílt levélben fordultak a parlamenti képviselőkhöz, s arra kérik őket, szigorítsák a kampánytámogatás felhasználásának szabályait. Egyebek mellett azt javasolják, hogy a pártok – az egyéni jelöltekhez hasonlóan – kincstári kártyán kapják meg a pénzt, azzal tételesen, s bárki számára hozzáférhető módon számoljanak el, és ha egy politikai szervezet támogatottsága nem éri el a két százalékot, a támogatást fizettessék vissza.

Az önkormányzati választások kapcsán a sajtótájékoztatón elhangzott: még elvi kockázata sincs annak, hogy a pártok lebuknak, mert nincsenek szabályok. Tehát bárki annyit fordíthat a kampányra, amennyit csak tud vagy akar. Tavaly ősszel a jelölő szervezetek különben csaknem hárommilliárdot költhettek, és az éllovas több mint kétmilliárddal a Fidesz volt. A baloldal 418 milliót, a Jobbik 280 milliót, az LMP ötvenmilliót áldozott ilyen célra.

Számon kérhető jogszabályi előírások hiányában a 2014-es önkormányzati választások előtt arra hívták fel a civilek a képviselő- és polgármesterjelölteket, hogy csatlakozzanak az Önkormányzati Minimum-programhoz, amely többek között azt célozta meg, hogy az előterjesztéseket, a testületi ülések jegyzőkönyveit, a helyhatóság által kötött szerződéseket és a vagyonnyilatkozatokat elektronikusan kereshető formában tegyék közzé az interneten. A hatvanezer indulóból azonban mindössze kétszázan vállalták, hogy készek tenni valamit a települések működésének ellenőrizhetősége érdekében. Közülük 43-an szereztek mandátumot, egyikük – Karácsony Gergely – ma Zugló polgármestere.

Eddig húsz képviselő-testület tűzte napirendre a vállalások teljesítését, és kilenc önkormányzat fogadott el átfogó átláthatósági szabályokat – mondta Koncsik Anita, a K-Monitor jogi vezetője. Hangsúlyozta, hogy továbbra is várják a helyi közügyek teljes nyilvánossága iránt elkötelezett települések csatlakozását.

Az Átlátszó.hu egyébként 2013-ban indította el a Helység kalapácsa sorozatot, amelynek keretében próbálták feltárni a helyi média és a települések vezetőinek kapcsolatát. Ennek folytatása volt az önkormányzati választások körüli anomáliákat kutató projekt. Kiderült, hogy egy-egy helyi potentát – polgármester, jegyző, önkormányzati képviselő – a pozíciójából következőnél jóval nagyobb informális hatalommal rendelkezik. A nagyobb településeken ennek egyik megnyilvánulása az a kapcsolati háló, amely az adott személy körül kialakult: jellemzően rokonok, barátok és üzleti partnerek irányítják a város vagyonával és pénzével gazdálkodó cégeket.

A négy együttműködő szervezet közös programja keretében készült A Szegények voksa című tanulmány is, amelyből az derül ki, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek egyes településein a polgármesterek manipulálták a választókat a közmunkában való részvétel lehetőségével. Vagyis azzal zsarolták őket, hogy amennyiben „rossz" helyre teszik az ikszet, kiesnek a közfoglalkoztatásból

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.