Ma is több tucat per zajlik országszerte, amelyben az önkormányzat egy-egy háziorvos koncesszióját vitatja. Ennek egyik legismertebb története Keszthelyi Gyuláé, a tardi háziorvosé, akinek immár lassan egy éve jogerős ítélete van arról, hogy saját tulajdonú praxisában, és az ahhoz tartozó körzetben dolgozhat, a polgármester ezt mégis akadályozhatja. Így három éve nincs háziorvosa Tardnak.
Arról Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár az Alapellátók Országos Szövetségének másfél héttel ezelőtti kongresszusán maga is beszélt, hogy a jogszabály nem kíván változtatni a fenntartón. Vagyis az egészségügyi alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik majd, de a háziorvosok és a praxisok nagyobb védelme érdekében az önkormányzatok esetleges változtatási szándékai ellen jogi védelmet építenének be a jogszabályba. Így például egységesítik a helyhatóságok és az orvosok közötti szerződéseket.
Az orvosoknak és a betegeknek is kedvezne a kormányzat a javaslatban azzal, hogy amennyiben a háziorvosnak van egyéb szakvizsgája, arra a feladatra is szerződik vele az egészségbiztosító. Azaz a betegnek az érintett szakrendelésekre már nem kell egy másik orvost fölkeresnie, mert saját háziorvosa helyben is elláthatja. A továbbküldések ritkítására ösztönözne az is, hogy ha a korábbinál kevesebb vizsgálatot kér betegeinek a háziorvos, akkor a megtakarítás felét megkapja.
Betegbarát intézkedése a javaslatnak, hogy ösztönöznék a kötelező lakossági szűréseken való részvételt. Aki igazoltan és rendszeresen részt vesz a szűrővizsgálatokon, valamilyen előnyt kaphat a csak előjegyzéssel elérhető ellátásokban. Ám, hogy pontosan mit, azt még nem tudni, mert a részleteket egy későbbi miniszteri rendelet szabályozná.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az viszont már most is biztos, hogy jobb pénzügyi feltételek mellett gyógyíthatnak majd a törvény hatályba lépése után a háziorvosok. Részben évente plusz tízmilliárdos forrásbővítési ígérvényt tartalmaz a javaslat. Másrészt 2016–2017 között évi mintegy 20 milliárdos fejlesztést, a kormányzati ciklus után pedig 2018 és 2020 között további évi 20-25 milliárd forrásbővítést ígérnek. Az előterjesztés szerint az alapellátási törvény haszna, hogy 3-5 éven belül 10-25 százalékkal csökkenhet a kórházi felvételek aránya.
Hatáskörözés
A tervezetben szereplőnél jóval kisebb hatáskört adna az önkormányzatoknak – állítja Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke, aki a javaslattal kapcsolatban azt mondta: számukra is úgy tűnik, maradt némi fogalmi zavar a tervezetben. Szerinte legfeljebb annyi hatásköre maradhat az önkormányzatoknak, hogy eldöntsék, kötnek vagy sem egyéb támogatási szerződést az orvossal például a lakhatással kapcsolatban. Illetve, ha elégedetlenek az orvos munkájával, kezdeményezhetik, hogy a szakhatóságok vizsgálják ki a panaszt. Az érdekképviselő hozzátette: számára nem világos, mi a célja a jogalkotónak azzal, hogy az önkormányzatokra bízná a körzethatárok módosítását. A területbővítés stabilizálhatja egy-egy praxis működését, de erről nem az önkormányzatnak, hanem az adott terület háziorvosainak és a szakhatóságoknak kell közösen dönteniük. Selmeczi Kamill elmondta: szervezete számos ponton kezdeményez módosítást. Így például javasolni szeretnék azt, hogy a jövőben a betegek évente legfeljebb egyszer válthassanak háziorvost, illetve hogy mindenkinek kötelezően le kelljen adnia a kártyát valahova. Most ugyanis nagyon sokan nem adják le a tajkártyájukat senkinek. Az orvos köteles ellátni az ilyen beteget, ha bajba kerül, miközben a biztosítottak után járó átalánydíjat nem kapja meg az egészségbiztosítótól.
A tervezet adókönnyítést is ígér az érintetteknek. Bár az egészségügyi kormányzat eltörölné a praxisok iparűzésiadó-fizetési kötelezettségét, a gazdasági tárca azonban legfeljebb a helyi önkormányzatokra bízná az adómentességről szóló döntést. Most az alapellátóktól e jogcímen mintegy 1,8 milliárd forintot szednek be a helyhatóságok. Az adó eltörlését régen szorgalmazzák a háziorvosok, mondván az egészségbiztosítótól az ellátásokra kapott közpénzt kell ily módon továbbadniuk.
A patikusokéhoz hasonló hitel- és kamattámogatást is kaphatnának a praxisvásárláshoz az orvosok. Ennek része az is, hogy az egészségbiztosítótól származó finanszírozási összeget a praxis megvásárlására vagy annak fedezeteként is fel lehet majd használni. A rendelőt pedig térítésmentesen és bérleti díj fizetése nélkül kell majd az önkormányzatoknak a háziorvosok számára biztosítaniuk.
