Elmosta az eső az idei Debreceni Virágkarnevált. A Nagytemplom előtti hőmérő 15 fokot mutatott, egyfolytában zuhogott. A helybeliek egyébként nem rajonganak az eseményért, pedig jelenleg ez a város első számú látványossága.
Tizenöt éve láttam először a debreceni virágkarnevált, s az élmény olyan sokkoló volt, hogy azóta is minden augusztus 20-án igyekeztem elmenekülni a városból. Akkor az maradt meg bennem, hogy a tűrhetetlen forróságban tipródom a tömegben, s nevetséges „kompozíciókat" bámulok, amelyek nem szépek, de még csak nem is érdekesek: nem estem hanyatt attól, hogy drótvázakra virágszirmokat ragasztottak, mögéje állítottak egy mazsorettcsoportot, s zeneszóra keresztülhurcolták a városon. De még a debreceniek is irtóztak a saját karneváljuktól: alig találkoztam valakivel, akit ez a rendezvény megragadott volna.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI |
Azt viszont szellemesnek találtam, amikor néhány helyi kreatív – a rádiós Váradi Ferenccel az élen – fricskát mutatott a virágkarneválnak, s megrendezte a „művirágkarnevált", amelynek keretében szelektív hulladékokból gyártott műveket mutattak be a belvárosban.