|
A rendszerbontók aktivistái hétfőn a Blaha Lujza téren próbálták meggyőzni az embereket
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A rendszerbontók szerinte így „vagy naivak, vagy valamilyen módon és céllal maguk is az ellenzéket gyengítik”. Gréczy hangsúlyozza, hogy a „demokratikus ellenzék – pártok és civilek – nincsenek abban a helyzetben, hogy egy általuk indított vagy felkarolt kezdeményezés megbukjon”. Ha ez bekövetkeznék – írja –, annak lesújtó üzenete lenne, mert a „kormányváltást akaró milliók azt fogják mondani, hogy pártjaik, civil mozgalmaik még ennyire sem voltak képesek”.
„A Fidesz, a Jobbik és a kormánysajtó azt fogja üvölteni, hogy az ellenzék béna, megbukott, kihagyva az értelmezésből, hogy átírták a népszavazási szabályokat, illetve törölték azokat a kérdéseket, amelyek talán mozgósító erejűek lehettek volna” – érvel a szóvivő. Ráadásul szerinte az aláírásgyűjtés kudarca esetén a civilek és a pártok egymásra mutogatnának.
De ha össze is jönne a kétszázezer aláírás – amihez Grézcy szerint kisebb csoda kell –, megvan a veszélye annak, hogy a 2014-es parlamenti választáson a demokratikus ellenzéket támogató 1,1 millió szavazat sem lenne meg. Ez pedig súlyos presztízsveszteség – állítja. A „mostani kezdeményezés előre látható sikertelensége okán minimum nem bontja le Orbán rendszerét, jó, ha nem okoz túl nagy kárt a demokratikus ellenzék számára” – ez Gréczy véleménye.
A „DK alapító tagjaként, korábbi alelnökeként hetek óta ott állok a kitelepülő pultoknál, és gyűjtöm az aláírásokat” – ezt pedig Bauer Tamás tudatja Facebook-oldalán. Amúgy maga sem népszavazáspárti, mert „demokratikus körülmények között – sokak nézetétől eltérően – nem tartom helyénvalónak, hogy ellenzéki párt az emberek elégedetlenségét meglovagolva aláírásgyűjtéssel és népszavazással kényszerítse ki a legitim kormánytöbbség döntésének megváltoztatását”.
Csakhogy most szerinte más a helyzet, hiszen „nagyjából felszámolták a demokratikus hatalommegosztást”. Amúgy – az MSZP mellett – a DK is benyújtott egy népszavazási kezdeményezést az üzletek vasárnapi zárva tartásáról, vállalva, hogy a megváltozott körülmények között is fellép a Fidesszel szemben – írja Bauer. Nem vitatja persze, hogy ez többeket mozgósítana, mint a rendszerbontók állva maradt négy kérdése. De inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a DK saját próbálkozása tarthatatlanná teszi Gréczy azon érvét, amely szerint a mostani feltételek mellett nem lehet eredményes referendumot tartani, ezért nem is helyes azt kezdeményezni.
A Nemzeti Választási Bizottság valóban „kiherélte” a rendszerbontó civilek kérdéseit, ám a maradék alapján is „világosan megkülönböztethető a demokratikus oldal álláspontja a Fideszétől, és én azonosulni tudok azzal” – emelte ki Bauer. A felvetések szerinte tartalmilag kifogástalanok, és úgy véli, legalább egy igen fontos is, hiszen a „tankötelezettségre vonatkozó kérdés a Fidesz-kormányzás egyik legártalmasabb döntését támadja meg (...) A mozgósító ereje kisebb, de az elvi jelentősége sokkal nagyobb, mint a vasárnapi zárva tartásénak”.
A másik három kérdést viszont maga is kisebb jelentőségűnek ítéli. A népszavazási kezdeményezés azonban „nemcsak a négy kérdésről, hanem az Orbán-rendszerrel való szembeszegülésről is szól”, amit sokan értenek, és a legtöbben éppen ezért írják alá mind a négy ívet – az utcán ezt tapasztalta a politikus. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szóvivő érvrendszere alapján az ellenzék jobban teszi, ha „a választásokig sajtótájékoztatókon és közleményeken kívül” nem kezdeményez semmit, s a 2014-es vereségsorozat óta nagyjából ehhez is tartották magukat.
„Csak olyan akcióik voltak, ha voltak egyáltalán, amelyeket nem lehetett elbukni – de igazából megnyerni sem” – az Bauer véleménye. Ráadásul a pártok csak külön-külön lépnek fel, és szerinte „ezzel a demokratikus oldal gyengeségét, szétaprózottságát demonstrálják”, miközben a mostani aláírásgyűjtés „a demokratikus oldal sok szervezetének közös akciójává vált”. A politikus üzenete: „aki komolyan gondolja, hogy a demokratikus oldal erőinek egymással összekapaszkodva lehet csak esélye a Fidesz-rendszer megbuktatására, annak feltétlenül élnie kell az aláírásgyűjtés kínálta lehetőséggel”.
S most már nem az a kérdés, hogy az akció eleve bukásra van-e ítélve – fogalmaz Bauer –, hanem az: abban a DK részt vesz-e. Ha összejön a kétszázezer aláírás, „már ez is a demokratikus oldal olyan erődemonstrációja lenne, amire 2010 óta nem volt példa” – így látja a politikus. Ennek szerinte az lenne az üzenete, hogy „a demokratikus oldal, amely képes összefogni, ott van a politikai térben, akár le is győzheti majd a Fideszt”. Ha ettől a DK távol marad, „maga tesz a kudarcért, és ezzel megerősíti azt az elterjedt véleményt, hogy a demokratikus oldal belátható időn belül labdába sem tud rúgni”.
„Ha sikerül összegyűjteni az aláírásokat, a Fidesz olyan helyzetbe kerül, hogy ki kell írnia a népszavazást, amelynek sikere kevéssé valószínű, de azért nem teljesen kizárható. Senki sem tudhatja ugyanis, milyen lesz addigra a politikai közhangulat” – olvasható Bauer Facebook-oldalán. Arra is emlékeztet, hogy „volt, aki előrehozott választás kikényszerítését ígérte” nagyjából a referendum várható időpontjára, tehát valamikor 2016-ra. A politikus nem nevezte meg, de Gyurcsány Ferencről van szó.
Bauer különben nem is érvényes népszavazásban gondolkodik – ahhoz több mint négymillió embernek kellene leadnia a voksát, s nem négymillió igen kellene, amire Gréczy saját blogbejegyzésében tévesen utal –, hanem véleménye szerint az is siker lenne, ha kétmilliónyian elmennek szavazni. Az „a demokratikus oldal újabb erődemonstrációja lehet. Ezt nehezíti az, aki nem száll be az aláírásgyűjtésbe. Nagy a felelőssége. Ezért gyűjtöm a pultoknál az aláírásokat” – zárja írását a politikus.
