Mindezt Mandur László, az MSZP képviselője jelentette ki a szocialisták sajtótájékoztatóján. Mandur szerint a hazai és a várható nemzetközi botránytól megijedve a kormánypártok az utolsó percben zárószavazás előtti módosító indítványokkal próbálták kozmetikázni a törvényt, de ez nem sikerült, mert benne maradt több olyan passzus, amely a Klubrádió ellehetetlenítésére, elhallgattatására törekszik.

Mandur szerint ezek után Áder János új köztársasági elnök kezében van a magyar sajtószabadság. Kíváncsian várja, hogy az új államfő aláírja-e ezt az új alaptörvény alapján is nyilvánvalóan házszabályellenesen született, a sajtószabadságot korlátozó jogszabályt.

Lendvai Ildikó szocialista képviselő egy gennyes sebhez hasonlította a médiatörvényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta az Európa Tanács álláspontját, amely kifogásolta a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és választási rendjét. Jelezte, hogy az MSZP nemzetközi fórumoknál, az Európai Bizottságnál és az Európa Tanácsnál is tiltakozni fog a médiatörvény vérlázító módosítása ellen.

A lapkiadók egyesülete továbbra is vitat egyes passzusokat

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) üdvözli a médiaszabályozás módosítását az újságírói forrásvédelemmel kapcsolatban, de továbbra sem ért egyet azzal, hogy a nyomtatott és az online sajtó a médiatörvény hatálya alá tartozik.

Az MLE azt közölte a távirati irodával: üdvözli, hogy az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága felkarolta az újságírói forrásvédelem ügyét és bizottsági módosító javaslatként benyújtotta a szabálysértési törvénynek az újságírói forrásvédelemre vonatkozó módosítását. Az egyesület ugyanakkor továbbra sem ért egyet azzal a jogalkotói szándékkal, amely - az Ab-határozat szándékával szembemenve - a törvény hatálya alatt tartja a nyomtatott és online sajtót.

A szervezet bírálatokat fogalmazott meg a média- és hírközlési biztos feladatának újraszabályozásával kapcsolatban is. Az MLE szerint a biztos feladata az írott sajtóval kapcsolatban továbbra sem értelmezhető. Az elfogadott jogszabály arról szól, hogy a biztos egyes vitás kérdésekben a szakmai szervezetekkel és az érintettekkel egyeztet, de az erről szóló dokumentumokat nem hozhatja nyilvánosságra. Az egyesület szerint azonban az Ab határozata kimondta: nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos a  médiaszolgáltatókkal vagy a sajtótermékeket kiadókkal szemben eljárjon.

Szükségtelen és aránytalan korlátozás

Az egyesület örömmel vette volna, ha csökkennek a jogszabályban szereplő, szerintük eltúlzott mértékű bírságok. Állásfoglalásuk szerint miután a jogalkotó túlment az Ab határozata által megkövetelt terjedelmen, lehetősége lett volna a csökkentésre. Az MLE a nyomtatott és online sajtó nyilvántartásba vételével kapcsolatban is változtatott volna a szabályokon. Szerintük a nyilvántartásnak egyetlen célja az lehet, hogy a cégnyilvántartáshoz hasonlóan hiteles adatokat nyújtson, amíg azonban ennek a funkciójának nem felel meg, az egyesület továbbra is a sajtószabadság szükségtelen és aránytalan korlátozásának tartja azt.