A köztársasági elnök emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés házszabálya rögzíti: a zárószavazás előtt csak akkor lehet módosító javaslatot benyújtani, ha a korábban megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alaptörvénnyel vagy bármelyik jogszabállyal.

L. Simon volt az, aki a parlamenti végszavazás előtt részben kigyomlálta a médiatörvényből képviselőtársai lex klubrádiós javaslatait. Így kikerült az a passzus, amely szerint a Médiatanács nem lenne köteles szerződést kötni a rádiós vagy televíziós pályázatok nyertesével. Emlékezetes, a Klubrádió 2010 tavaszán nyerte el a 92,9-es közösségi (nem fizetős) frekvenciát, de az akkori Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), majd jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sem kötött vele szerződést. A bíróság első fokon azonban kimondta, hogy a médiahatóság köteles szerződést kötni a nyertessel. A bíróság a Klubrádió szerződését létre is hozta. A Médiatanács azonban megfellebbezte a bíróság döntését, a másodfokú tárgyalást július 5-re tűzték ki.

Ezzel függött össze a bizottsági elnök másik elfogadott javaslata: a törvény ne mondja ki, hogy műsor-szolgáltatási szerződést kizárólag a Médiatanács köthet. E passzus törvénybe iktatásával ugyanis fideszes képviselőtársai azt akarták elérni, hogy a jogorvoslat keretében a bíróság ne hozhasson létre műsor-szolgáltatási engedélyt a Médiatanács helyett, ahogy az a Klubrádió 92,9-es frekvenciájának ügyében egyébként megtörtént. Ezzel azt is el akarták érni, hogy ha a bíróság másodfokon is a Klubrádiónak ad igazat, akkor se kelljen vele szerződni. L. Simon módosításai nyomán azonban mégiscsak bekerült egy lex klubrádiós passzus a törvénybe. A parlament megszavazta ugyanis, hogy közösségi frekvenciát a továbbiakban csak a Médiatanács által indított eljárásokban lehessen kapni. Ennek azért van jelentősége a Klubrádió számára, mert a 92,9-es közösségi frekvencia az ORTT 2010. tavaszi döntése alapján járna neki.

A médiatörvény módosítása nem vette figyelembe az Európa Tanács (ET) állásfoglalását. Az ET kifogásolta a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módját, a politikailag motivált rendszert. Szalai Annamáriát, a hatóság elnökét, a Fidesz egykori tagját Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki kilenc évre, a Médiatanácsba pedig csak a Fidesz által jelölt tagokat választotta meg az Országgyűlés. Az ET álláspontja szerint ezt a jelölési és kinevezési rendszert meg kellene változtatni, a személyek kiválasztásánál a szakértelemre és a függetlenségre kellene helyezni a hangsúlyt. Az ET-dokumentum másik legfontosabb általános megállapítása volt, hogy bár a médiaszabályozás elfogadása és módosítása kétharmados parlamenti támogatáshoz kötött, de a jelen helyzetben ezt meghaladja a Fidesz parlamenti dominanciája. Ezért a tanács azt javasolta, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, megváltoztatásához.

A médiatörvény módosítása főként az Alkotmánybíróság (AB) decemberi elmarasztaló határozatára reagált. Az AB alkotmányellenesnek ítélte az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztossal összefüggő rendelkezéseket.

A módosítás erősíti az újságírók információforrásainak védelmét azáltal, hogy csak kivételes esetekben és bírói kontroll mellett kell majd felfedniük forrásaikat. A büntetőeljárási törvény ugyanakkor mostantól kimondja, hogy a bíróság akkor kötelezheti a sajtó munkatársát az informátor felfedésére, ha ez egy súlyos bűncselekmény kiderítéséhez nélkülözhetetlen, és a bizonyíték mással nem pótolható. Változás a tartalomszabályozásban, hogy a hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A parlament ezzel lényegében elismerte, hogy ezen jogok érvényesítésére a magyar jogrendszerben már léteznek a megfelelő bírósági fórumok. Szinte teljes egészében átalakult a média- és hírközlési biztos hatásköre, miután az AB a biztos túlzott beavatkozási lehetőségeit a sajtószabadság szükségtelen korlátozásának tartotta. A biztos jogkörei a jövőben lényegében csak a hírközlési területre maradnak fenn.

Rogán Antal, a Fidesz új frakcióvezetője a közrádió reggeli műsorában azt mondta, az Országgyűlés az államfő kérésének megfelelően lefolytatja az új eljárást, és változatlan tartalommal fogadja el a médiatörvény módosítását. Rogán azt mondta, változatlan tartalommal el fogják fogadni a médiatörvény-módosítást, erre azonban minél hamarabb szükség van, mert az Alkotmánybíróság korábbi döntése miatt a jogszabálynak elvileg május 31-ig hatályba kellett volna lépnie. A politikus azt ígérte, hogy csütörtök estig meghozzák a végleges döntést az ügyben.