A parlament 258 támogató és 93 ellenszavazattal fogadta el a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés minősített többséget igénylő részét, amelyről a szocialisták kérésére név szerinti szavazást tartottak, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 219 igen és 75 nem szavazattal fogadta el a Ház.

A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.

A jogszabályt május 24-én már elfogadta az országgyűlés, a köztársasági elnök azonban múlt héten - formai okok miatt - megfontolásra visszaküldte azt a parlamentnek. Áder János házszabályellenesnek ítélte a fideszes L. Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtását.

Ezzel azonos tartalommal, de már a házszabálynak megfelelő módon nyújtott be a javaslathoz egy zárószavazás előtti módosítót előterjesztőként Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, a jogszabályt ezzel együtt fogadta el a Ház. A vitatott bekezdés a közösségi médiaszolgáltatások elismerésével kapcsolatban egy új kitételt tartalmaz: azok a médiatanács által a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2010-ben elfogadott jogszabály alapján indított eljárásban ismerhetők el.

A szavazást megelőző vitában MSZP-s Mandur László sajnálatát fejezte ki, amiért a köztársasági elnök nem az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, hanem a Háznak küldte vissza a törvényt. Kijelentette: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a törvénymódosításokba oda nem illő szakaszokat ültet a kormányoldal.

Kifogásolta, hogy az általa lex Klubrádióként emlegetett paragrafus benne marad a jogszabályban, és úgy vélte: az Áder János által kifogásolt passzust törölni kellene a javaslatból. Szerinte ezzel növelhető lenne az államfő tekintélye.

Karácsony Gergely (LMP) szintén az Ab-hez küldte volna az előterjesztést, ennek ellenére örömét fejezte ki, hogy "két év után olyan köztársasági elnöke van az országnak, aki komolyan veszi feladatát". Ugyanakkor úgy értékelte: a jogszabállyal kapcsolatos fő probléma nem oldódott meg, az továbbra is tartalmaz olyan kitételeket, amelyek folyamatban lévő pályázatok feltételein módosítanak.

A független Kolber István színjátéknak nevezte a köztársasági elnök fellépését, és kijelentette: a médiatörvény továbbra sem oldja meg a nemzetközi szervezetektől érkező alapvető kifogásokat.

A határozathozatal nyomán módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére.

A változtatás értelmében a médiahatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is, valamint a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit.