A Medián és az Ipsos is arra számít a jelenlegi adatok alapján, hogy a Fidesz-KDNP nagyarányú többséget szerez az új Országgyűlésben – derült ki a Politikatörténeti Alapítványnak a parlamenti választásokról és a politikai előrejelzésekről szóló tudományos-szakmai konferenciáján, csütörtökön Budapesten.

Hann Endre, a Medián vezetője azt mondta, hogy "a mai számok alapján tuti" a Fidesz-KDNP kétharmada.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója közölte: ha a listás szavazatoknál 10 százalékpontnál nagyobb a Fidesz előnye – márpedig a februári mérések szerint a Fidesz-KDNP-nek legalább 9 százalékpontos előnye van a baloldali összefogással szemben - akkor kétharmados Fidesz-győzelem várható áprilisban.

Február eleji felmérésük szerint a legaktívabbak a Fidesz-KDNP támogatói (63 százalék), a baloldalon 53 százalék, a Jobbiknál 52 százalék a biztosan szavazók száma. A biztos szavazók között 51 százalék szavazna a Fidesz-KDNP-re, 33 százalék "a kormányváltó baloldalra", 13 százalék a Jobbikra és 2 százalék az LMP-re. Ebben az esetben 36 százalékos lenne a részvétel a választáson. Ha azokat is figyelembe veszik tényleges voksolóként az egyes pártok táborából, akik még nem mondják biztosra a részvételüket a választáson, akkor a részvételi arány már 61 százalékra megy fel, a pártok között pedig 47-35-14-2 százalék lenne a szavazati arány.

A rejtőzködő szavazókkal kapcsolatban arról beszélt, hogy míg négy évvel ezelőtt 2500-3000 ember felkeresésére volt szükség, hogy legalább ezren válaszoljanak, ma 4000-4500 embert kell megkeresniük, de ugyanez a helyzet a telefonos kutatásnál is, 5-6 ezer felhívottból válaszol ezer, míg korábban 3,5-4 ezerből válaszoltak ezren.

Závecz Tibor a határon túliak preferenciáinak felmérésével kapcsolatban azt mondta, körülbelül két mandátumot befolyásolnak a levélben leadott szavaztok, "ezt most virtuálisan odaadhatjuk a Fidesznek és 0,1 részben a Jobbiknak", de nem végeznek méréseket, mert – mint mondta – nem éri meg a befektetett energiát.

Hann Endre azzal kapcsolatban, hogy mérésük szerint 57 százalék a biztos szavazó, azt mondta, ez kimondottan magas ennyi idővel a választás előtt, és visszaidézte, hogy ebben a ciklusban ez végig alacsony volt, és két-három hónapja "megy felfelé". Mint mondta, mérésük szerint a Fidesz támogatottsága 36 százalék a teljes népesség körében, 39 százalékról "esett vissza", és ez az arányú csökkenés nem intézhető el egy kézlegyintéssel. A baloldali összefogás listája 23 százalékon áll, a Jobbiké 10-ről 14 százalékra emelkedett.

Az LMP-vel kapcsolatban azt mondta, a legkockázatosabb dolog lenne nyilatkozni arról, bejutnak-e a parlamentbe, mivel tartósan az 5 százalékos küszöb alatt vannak, de – mint fogalmazott – nem merné kijelenteni, hogy nincs esélye a pártnak a bejutásra.

Arról is beszélt, hogy januárról februárra nőtt azok aránya, akik szerint jobb lenne a kormányváltás, a kormányváltást óhajtók 26 százaléka jobbikos, 53 százaléka a baloldali ellenzékre szavazna. Mint mondta, felmérésük szerint az ellenzéki összefogás tényének nincs hatása az ellenzéki pártpreferenciákra.

Hann Endre kiemelte: a közvélemény-kutatások szempontjából kifejezetten kontraproduktívnak tartja, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt üzente a híveinek, mondják azt a közvélemény-kutatók megkereséseire, hogy Fidesz-szavazók, a szavazófülkében pedig szavazzanak az összefogásra. Milyen morális alapon áll az, aki felszólítja a híveit, hogy hazudjanak? – tette fel a kérdést.

A Tárki képviseletében Sík Endre vezető kutató arról beszélt: felmérésük szerint akik úgy érzik, az elmúlt négy év során jobb lett az anyagi helyzetük, jobban élnek és a jövő is "nekik áll", azok a többiekhez képest nagyobb arányban mennének el szavazni, és nagyobb arányban mennének el szavazni azok is, akik szerint nem kell kormányváltás.