Mint írták, a Médiatanács szerdai ülésén döntés született a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének beadványával kapcsolatban, amelyben a szervezet elnöke a közmédia híradójában műsorra tűzött két fenti beszámoló kivizsgálását kérte. Ennek során a Médiatanács megállapította, hogy ezekben a kérdésekben a hatóságnak nincs hatásköre, így nem dönthet.

Úgy fogalmaztak: ezek a panaszok tárgyai lehetnek polgári vagy büntetőjogi személyiségvédelmi eljárásnak (jelen esetben Daniel Cohn-Bendit vagy Lomnici Zoltán kezdeményezhetett volna bírósági eljárást), de nem lehetnek tárgyai a médiahatóság eljárásának. Az ugyanis valóban veszélyeztetné a sajtószabadságot, ha egyes riportok valódisága, valóságtartalma, hitelessége felől a hatóságnak kellene döntést hoznia - mutattak rá.

Arról is írtak, hogy "jelen esetben a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályának megsértéséről sincs szó, mivel az nem vonatkozik az ehhez hasonló esetekre, hanem az egyes, vitás közéleti kérdésekkel kapcsolatos többféle vélemény közzétételét követeli meg a hírműsoroktól".

Az elmúlt egy év során számos hazai és külföldi szervezet, illetve személy fejezte ki aggodalmát a hazai médiaszabályozással kapcsolatban. Álláspontjuk szerint veszélyezteti a sajtószabadságot, hogy az új szabályok a korábbiakhoz képest szélesebb körben engednek beavatkozást a hatóságnak a különböző platformokon megjelenő médiatartalmakba - tették hozzá.

Az NMHH megjegyezte: ezzel szöges ellentétben állnak azok a vélemények, amelyek pedig azért kárhoztatták a hatóságot, mert nem lépett fel a Cohn-Bendit- és a Lomnici-ügyekben. "A szabályozásnak tehát egyfelől felróják azt, hogy korlátozza a sajtószabadságot, amikor pedig kiderül, hogy erről nincsen szó, akkor azt róják fel neki, hogy miért nem teszi ezt" - állapították meg. Emlékeztettek arra: 2011 nyarán az egyik kereskedelmi televízió hírmagazinjában közétett, kukoricalopásról szóló riportról derült ki, hogy a szerkesztő a riport forgatása során a megszólaltatott riportalanyokat és az állítólagos tolvajokat is lefizette; a médiatanács ebben az ügyben sem hozhatott érdemi döntést.

A valótlan, vagy a valóságot hamis színben feltüntető beszámolóknak természetesen a személyiségvédelmi eljárásokon túl szükségszerűen erkölcsi-fegyelmi következményei is vannak, de ezek érvényesítése a munkáltató vagy a megbízó feladatkörébe tartozik, és nem a médiatanács jogköre - hangsúlyozták. A médiaszolgáltatók vezetői mind a kukoricalopásos, mind pedig a Cohn-Bendit- és Lomnici-ügyekben megállapították a készítők szakmai felelősségét, és ez minden esetben munkajogi következményekkel is járt - fűzte hozzá az NMHH.