Meddig marad Budapest a főváros?

Kósa Lajos egy módosító indítvánnyal 23 önálló városra bontaná Budapestet, amiből megye lenne; ezt az egész ország megsínylené – fújt riadót Tarlós István. Kósa szerint erről szó sincs, de azért Debrecen Magyarország legnagyobb egységes városa. A háttérben a fideszes kerületek érdeke állhat.

Budapest főpolgármestere félreértette az önkormányzati törvényhez benyújtott módosító indítványaimat – véli Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. – Senki nem kíván erőszakos úton változtatni azon az alaptörvénybe is foglalt állapoton, amely szerint Magyarország fővárosa Budapest. Mint ahogy az sem változik ezzel, hogy Budapest marad az ország legnagyobb városa. Bár a legnagyobb egységes város Debrecen. A módosítókkal csak rögzíteni kívántuk a jelenlegi állapotot, vagyis azt, hogy Budapest olyan területi önkormányzat, amely települési feladatokat is ellát. Mondhatjuk fordítva is, de ettől a lényeg nem változik, legfeljebb értelmetlenebb lesz. A fővárosi kerületek már most önálló települési önkormányzatként működnek. A közgyűlés és a kerületek közötti feladatmegosztást ez a meghatározás nem érinti – jelentette ki lapunknak Kósa Lajos.

Ez utóbbira egyébként – vagyis a feladatmegosztásra – több másik módosító érkezett, ezek közül számosat jegyez Kósa Lajos vagy Láng Zsolt, a vasárnap időközi választást nyert II. kerületi polgármester. Így a hálátlan feladatok javát – hajléktalanellátás, szociális intézmények fenntartása, világörökség védelme, főutak és csomópontok fejlesztése stb. – a fővárosi önkormányzatra tolnák, míg a jövedelmező és látványos hatásköröket a jelentős pártbefolyással bíró fideszes fővárosi polgármesterek nyomására a kerületeknél tartanák.

Tarlós István főpolgármester a hét végén szinte segélykiáltással egyenértékű sajtótájékoztatót tartott. A helyi önkormányzatokról szóló törvényhez múlt héten benyújtott két módosító indítvány ugyanis álláspontja szerint – a fővárosi kerületekben települési önkormányzat működik majd, illetve a főváros területi önkormányzat, amely települési feladat- és hatásköröket is elláthat – alapjaiban rengetné meg a főváros közigazgatását. Úgy látja, Budapest városból megyévé válna, s ez jóval több egyszerű definíciós kérdésnél.

Tarlós István szerint valójában a csaknem 140 éve egységes főváros megszűnését eredményezné ezeknek a törvénymódosító javaslatoknak az elfogadása. Hozzátette, hogy ha Budapest megyévé válna, akkor Debrecen lenne Magyarország legnagyobb városa, Budapest pedig csak megyei feladatokat látna el, a közszolgáltatásokat a kerületeknek kellene elvégezniük. Ha pedig a több kerületet érintő beruházásokat nem a főváros valósítaná meg, a 4-es metró építését öt, a budai fonódó villamos kialakítását hat, a Széll Kálmán tér rendezését pedig három kerületnek kellene megoldania.

Lapunknak fővárosi források azt mondták: „botrányt váltott ki a javaslat, amit valószínűleg vissza is vontak”, illetve fideszesek szerint a főpolgármester „túlérzékeny”. Lázár János frakcióvezető is úgy nyilatkozott tegnapi sajtótájékoztatóján a Népszabadság kérdésére, hogy ez „csacskaság, badarság”. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy „akkor ezek szerint nincs is ilyen fideszes módosító”, úgy reagált: nincs ilyen javaslat, nincs napirenden ez a kérdés. Az egy másik dolog, tette hozzá, hogy tisztázni kellene, Budapestnek és Pest megyének egymáshoz mi a viszonya. Nincs olyan önkormányzati jogalkotói cél, amely Budapest jogköreit szűkítené, megnyirbálná – közölte, hozzátéve: „abban vagyunk érdekeltek, hogy Tarlós István főpolgármester kollégánk, és Budapest következő főpolgármesterei egy sikeres, virágzó és jól működő nagyvárost hozzanak létre”.

A parlamenti honlapon Lázár János szavaival ellentétben az áll: a módosító indítványt november 24-én, a múlt csütörtökön nyújtotta be Kósa Lajos fideszes képviselő, és az hétfőn délben – vagyis Lázár János sajtótájékoztatójának időpontjában – nem volt visszavonva.

– A megyei önkormányzatok hatáskörét a hatályos jogszabály is igen szűkre szabja, de a formálódó új törvény még ennél is jobban kiüresítené – magyarázza Lövétei István alkotmányjogász. – A fővárosi közgyűlés gyakorlatilag dísztestületté silányodna. Csupán hosszabb távú fejlesztési kérdésekben dönthetnének, illetve néhány kerületek feletti kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény felügyeletét láthatnák el. A város lakóit közvetlenül érintő igazgatási, illetve pénzügyi döntéseket a kerületek hozhatnák meg. Ezen hatáskörök jó része már ma is náluk van, de a jelentősebb, kerülethatárokon túlnyúló feladatok és jogosítványok egyelőre a fővárosi önkormányzat kezében összpontosulnak. Így például a fő közlekedési utak fenntartása, a strukturális rendszerek kiépítése, a szennyvíz, a közvilágítás, az egészségügyi ellátás. A feladatok, jogkörök, bevételek megosztása ma folytonos súrlódással jár. A funkciók többségének a fővárostól történő elvonása azonban nem csökkentené a konfliktusok számát, csupán kerületek közötti torzsalkodássá alakítaná át.

Megyeként Budapest nem lehetne az ország fővárosa sem, bár ezt néhány értelmező mondattal helyre lehetne tenni az alaptörvényben. Sőt ez a kitétel el is hagyható az alkotmányból – teszi hozzá az alkotmányjogász, aki nem titkolja, hogy a világ számos városa működik a módosítókban felvázolt szisztéma szerint. Köztük például Brüsszel is. Csakhogy ott a flamand és a vallon népcsoport egyenlő arányú képviselete indokolja ezt, ráadásul mindez nem befolyásolja az igazgatási rendszer egységes, jól szervezett működtetését. A hazai viszonyok ismeretében Budapest 1873 óta létező egységének felszámolása azonban súlyos választási és politikai következményekkel bír – állítja Lövétei István.

– Mindenkinek magának kell megszerveznie a munkahelyére való eljutást. Elvégre lehetetlen 23 kicsi BKV-t működtetni – mondja Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. – A módosító indítványok elfogadásával szétesne a város, és csődje beláthatatlan hatással lenne az egész országra. Kósa Lajos felvetése ennek fényében nem tűnik többnek hagymázas képzelgésnél. Csakhogy Horváth Csaba szerint a Fidesz rendszeresen ír felül törvényeket képviselői indítványok segítségével, így a fenyegetést nagyon is komolyan kell venni.

Tarlós nem hiszi

A főpolgármester lapunknak azt mondta: az a főváros, aminek nincs települési önkormányzata, az nem település. "Ha ezt megszavazza a parlament, én tudomásul veszem, mert nem tehetek mást, de azzal a hatályos alkotmány, és az új alaptörvény azon passzua is hatályát veszti, hogy Magyarország fővárosa Budapest".

Tarlós István mindenesetre reméli, hogy a parlamenti döntést is Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyilatkozata szerint hozzák meg. Abban pedig szinte biztos, hogy "a kormány sem tudja magáévá tenni ezeket a módosító-indítványokat". - Biztos vagyok benne, hogy a miniszterelnök úr nem tud ezekről a módosítókról - mondta a főpolgármester.

Három kerület - önálló város? - határán
Moszkva tér, Széll Kálmán tér,
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.