Az MNB korábbi tájékoztatása szerint Matolcsy az alapítványi javadalmazásait megosztva az Összefogás az Államadósság Ellen Alapnak és a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványnak utalta át. Gerhardt is jótékonysági célokra költötte a tiszteletdíjait. Ezek a pénzek azért maradtak ki a vagyonnyilatkozatukból, mert
„számukra elkölthető jövedelemként nem realizálódtak".
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség nem osztotta a feljelentők álláspontját. A feljelentést elutasító határozatában rámutatott: a hamis okirat felhasználásának vétségét csak szándékosan lehet elkövetni. Ehhez (a szándékossághoz) pedig az kell, hogy az elkövető tudata átfogja, hogy az általa felhasznált okirat valótlan adatokat tartalmaz.
A lapunk által megkérdezett adószakértők szerint egyáltalán nem bonyolult dolgokat kellett értelmeznie Matolcsy és Gerhardt „tudatának”. A vagyonnyilatkozati nyomtatvány 11. oldalán az 1. pontban a nyilatkozónak ugyanis a foglalkozásáról és az abból származó jövedelméről kell számot adnia.
A 2. pont pedig így szól: „Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik”. Nem az „elkölthető jövedelme” nagyságát kérdezik tehát, hanem az összes többit. Az ügyészség ennek ellenére fogadta el Matolcsy és Gerhardt védekezését, miszerint az alapítványokban végzett munkájukért kapott díjazás, amelyet ők amúgy is eljótékonykodtak,
nem jelent meg elkölthető jövedelemként a tudatukban, ezért nem vallották be.
Cselekményük semmilyen veszélyt nem jelent a társadalomra, azaz nem bűncselekmény.
Az adócsalásért tett feljelentést azzal utasította el az ügyészség, hogy még az egyszerű gyanú megállapításához elegendő adatot sem szolgáltattak a feljelentők. Láthatóan nem vizsgálták, hogy ha valaki tévedésből kifelejtette a vagyonnyilatkozatából a jövedelmének azon részét, amelyet jótékonysági célra költött, akkor miért ne felejthette volna ki az adóbevallásából is.
A feljelentést elutasító határozatból nem derül ki, hogy az ügyészség utánanézett-e a NAV-nál Matolcsy és Gerhardt adóbevallásának. Csak sejteni lehet, hogy nem.
Ha megteszik, és mindent rendben találnak, akkor nyilván azzal indokolták volna meg a feljelentés elutasítását. Más kérdés, hogy ha az adóbevallásukban szerepeltették a kérdéses milliókat, akkor aligha hihető, hogy véletlenül hagyták ki a vagyonnyilatkozatukból. Azaz ha az adóbevallásukba korrekten beírták mindezt, akkor felvetődik velük szemben a hamis magánokirat felhasználásának gyanúja, hiszen tudniuk kellett, hogy valótlan adatokat tartalmazó nyilatkozattal tesznek eleget törvényben előírt kötelezettségüknek.
Ha az adóbevallásukból is kimaradtak az alapítványi milliók, akkor viszont okkal vetődhet fel a gyanú, hogy nem fizettek adót az eljótékonykodott összegek után.
