galéria megtekintése

Matolcsy rettegett, hogy minden kiderül, ő járta ki Orbánnál a titkosítást

57 komment


Csuhaj Ildikó

Matolcsy György MNB-elnök maga kérte Orbán Viktor miniszterelnököt a jegybanktörvény módosítására – tájékoztatták a Népszabadságot magas rangú fideszes források. A jegybankelnök állítólag azon nyugtalankodott, hogy kinyílnak az MNB sokmilliárdos ingatlanvásárlásainak üzleti dossziéi.

Információnk szerint Matolcsy György jegybankelnök

rendkívül nyugtalan volt amiatt, hogy kiderülhetnek a nemzeti bank sokmilliárdos ingatlanvásárlásainak, így például az Eiffel Palace és a Lónyay–Hatvany-villa megvételének részletei.

Matolcsy különösen az után lehetett ideges, hogy Tóth Bertalan szocialista politikus beadványa nyomán a Fővárosi Ítélőtábla ja­nuár ­végén hozott ítélete kimondta, a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) közpénzt kezel és közfeladatokat lát el. A jegybank elnöke tudta, hogy precedensítélet született, azaz a csaknem 250 milliárd forint felett diszponáló MNB-alapítványok működésével, vásárlásával, előterjesztésével kapcsolatos összes szerződés és információ nyilvános lehet.

 

A sajtóhírek pedig már 2014-ben arról szóltak, hogy az MNB méregdrágán, hozzávetőleg 18 milliárd forintért vásárolta meg közpénzen az V. kerületi Bajcsy-Zsilinszky úton lévő Eiffel Palace irodaházat. Akkor az Eiffel Palace Kft. tulajdonosi hálójának a végén egy ciprusi és egy a Kis-Antillákra bejegyzett offshore cég volt, az adásvé­teli szerződést pedig az igazságügy-miniszter, Trócsányi László ügyvédi irodája készítette. A budai Várban található Lónyay–Hatvany-villát pedig 3,4 milliárd forintért vásárolta meg a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.

Kormányzati források tudomása szerint a jegybanktörvény módosítását Balog Ádám volt MNB-alelnök konkrét javaslata alapján szövegezték meg. Orbán Viktor először – szivárgott ki lapunkhoz –

„nem volt túlságosan boldog” Matolcsy kérésének hallatán,

de aztán a miniszterelnök határozott arról, hogy a titkosításokat célzó javaslatot képviselői indítvány formájában terjesszék a parlament elé. Azt akarta, hogy az „minél távolabb legyen a kormánytól”.

Arról egymásnak némileg ellentmondó információk szivárogtak ki lapunkhoz, hogy személyesen Orbán szignálta-e ki a fideszes Bánki Erikre a politikai botrányt okozó módosításokat – köztük Matolcsy fizetésének megduplázását ötmillió forintra –, vagy Rogán Antal kabinetminiszter közreműködött.

Orbán Viktor és Matolcsy györgy. Megbeszélték
Orbán Viktor és Matolcsy György. Megbeszélték
Koszticsák Szilárd / MTI

A parlamenti ülésen, amikor Bánki Erik indoklásában elmondta, hogy – idézzük – az MNB-alapítványok „létesítése után a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”, sokak számára nyilvánvalóvá vált, a honatya nincs képben.

A múlt heti kormányülésen nem szerepelt napirenden az MNB-törvény módosítása, a miniszterelnök nem tájékoztatta róla a tárcavezetőket – mondták munkatársunknak. A fideszes és KDNP-s képviselők sem tudtak róla, hétfőn kaptak egy elektronikus körlevelet, amelyben elmagyarázták nekik a módosítások lényegét és azt, hogyan kell kommunikálni a témában. A hivatalos indoklás az volt, hogy azért kellett lehetővé tenni a titkosítást, mert az MNB működése közben keletkezett adatok egy részének megismerése veszélyeztetheti a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket.

Egy kormánytag lapunknak nyilatkozva nehezményezte, hogy a kabinet már a látszatra sem ad,

amikor parlamenti döntéssel felhatalmazza Matolcsyt és a jegybankot arra, hogy a közvagyont „magánvagyonként kezelje”. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora a Népszabadságnak csak annyit mondott: nincs mit elemezni a módosításokon, evidens, hogy a jegybank gazdasági társaságai és alapítványai is közpénzt kezelnek.

A béremelés indoka is valótlan

Erősen kifogásolható az a magyarázat, amelyben a fideszes Bánki Erik részben azzal indokolja a jegybanki fizetések emelését, hogy a szervezet Matolcsy György vezetése alatt évről évre nyereségesen gazdálkodik. A döntés értelmében a jegybankelnök bérét megduplázták, innentől kezdve havonta ötmillió forintot fog kapni, és más vezetők bérét is megemelték.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos jelentése és munkaanyaga rögzíti, hogy a jegybank nem profitorientált intézmény. Bánki Erik érvelése Szijjártó Péter egy korábbi nyilatkozatával is ellenkezik. A külügyi tárca jelenlegi vezetője ugyanis 2011 júliusában maga is arról beszélt, hogy „az MNB nem profitorientált szervezet”. E szerint pedig a fizetésemeléseket igencsak bajos egy olyan kitétel teljesítéséhez kötni, amelynek elérése nem feladata a jegybanknak. Az MNB dolga az árstabilitás megteremtése, az inflációs folyamatok hosszú távú optimalizálása, ebből fakadóan eredményét többnyire a működésétől független nemzetközi gazdasági folyamatok alakítják.

A jelenlegi vezetést bíráló szakértők szerint egyébként az MNB-nél az utóbbi években megjelenő, több százmilliós nyereség – nagyon leegyszerűsítve – a forint gyengüléséből fakad, ami nem mellékesen egybeesik a kormány szándékával. (Á. A.)

Ezzel látszólag Kövér László is egyetért. A házelnök szerda este a Magyar Katolikus Rádiónak ugyancsak azt mondta: az MNB alapítványai által kezelt forrás közpénz. „Mi más lenne?” – kérdezett vissza. Kövér mindazonáltal a rendelkezésére álló öt napon belül aláírja és továbbküldi a köztársasági elnöknek a törvénymódosítást – tájékoztatta lapunkat Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke.

Munkatársunknak az Áder ­János hozzáállását ismerők viszont azt valószínűsítették, hogy az államfő nem jegyzi ellen a kedden módosított jegybanktörvényt – erről írt szerdán a Magyar Nemzet is –, és várhatóan alkotmánybíró­sági normakontrollt kér. Különösen az után, hogy Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke szerint a kormánypárti többség által megszavazott titkosítás több ponton sérti az alkotmányt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető