Másnap már talpon: világújdonság a magyar műtőben

A műtőasztalon fekvő 53 éves asszonynak is az a vágya, hogy fusson. Azt mondja: ha nem fájna a térde elviselhetetlenül, naponta nekiindulna, róná a hosszokat. Csakhogy jó ideje felállni sem tud. Korábban profi röplabdázó volt, ám alig negyvenéves korára rendszeres látogatója lett az ortopédiának. Az asszony jobb térdét eddig nyolcszor operálták. Most azért van itt, mert a porc végképp elfogyott.

Nem altatják, a gerinc alsó ágyéki szakaszába, úgynevezett epidurális érzéstelenítést kap, ezt kiegészítik egy adag speciális nyugtatóval. Az altatóorvos szerint az asszony a beavatkozás alatt végig tudatánál lesz, fájdalmat nem érez, de hallhatja a műtét zaját, beszélhet, utólag azonban a vele történtekből majd csak apró foszlányokat tud felidézni.

Az operáció után hat héttel a páciens már sportolhat Veres Viktor / Népszabadság

A műtendő láb combjára hatalmas mandzsetta kerül. Ha itt az idő, ezzel szorítják le az ereket, hogy a beavatkozás ideje alatt vértelen legyen a térd. A láb keringését büntetlenül legfeljebb két órára lehet leállítani, de most ennyi időre nincs szükség. Az átlagos térdprotézis-beültetés az Uzsoki ortopédiai osztályán 50-60 perc alatt zajlik le, ha az új technikával végzik, ez az idő rövidül további 15 percet. Ez azt is jelenti, hogy az átlagban elvégzett napi négy műtét mellé még egy ötödik is belefér a stáb munkaidejébe. S miután három műtőben mennek folyamatosan az operációk, mindez akár napi három pluszműtétet jelent.

A műtőasztalon fekvő asszony lábát fölemelik, a szorítómandzsettát fölfújják, még néhány nyugtató mondat a betegnek, és Hangody László professzor a szikével megnyitja a térdet. A röntgenen is látszik, a betegnek egyetlen milliméter ízületi porca sem maradt. Csak a csont a csonton. Az ízület, ha egyszer roncsolódott, kopott, magától nem regenerálódik. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire rostos porccal pótolni, ám ezt csak hiányosan, vagy olykor egyáltalán nem sikerül.

Kevésbé fertőződhet a seb

Hangody László évtizedek óta különféle sebészi beavatkozásokkal próbál „túllépni” a szervezet önjavító kudarcán. Ezek egyike az a módszer, amikor ha még talált ép ízületi felszínt, akkor azt feldarabolva, mozaikszerűen visszaültette a roncsolódottak helyébe. Pár évvel később dolgozta ki a magyar protézisgyártó, a Sanatmetal mérnökeivel az úgynevezett totáltérdprotézis-rendszert. Az első hazai előállítású darabok, amelyeket cementtel rögzítettek a térdben találkozó csontokhoz, 2008–2009-ben kerültek a piacra. A professzor azt mondja: hosszú ideje kísérletezik a most debütáló, ragasztó nélküli protézissel. Erre az motiválta, hogy amíg a ragasztó köt, addig melegszik, s ez csontszövet-károsodást okozhat. Ugyancsak a nem kívánt hatásokat csökkenti, hogy a műtét felgyorsításával a seb rövidebb ideig van nyitva, így az kevésbé fertőződhet.

Hangody László professzor Veres Viktor / Népszabadság

Sikerhez – megítélése szerint – két dolog segítette: az egyik a csavaros rögzítésű technika; a másik, hogy az ipar mára képes olyan protézisfelszínt kialakítani, melybe a csont bele is tud nőni. Ez utóbbi az, amitől a beteg már a műtét másnapján rá tud lépni a lábára, használhatja a térdét.

Zajlik a műtét. Az asszony lába térdben behajlítva, a seb tényleg nem vérzik. Tisztán látni a csontot a csonton. A professzor egy kis motoros fűrésszel eltávolítja a megkopott csontfelszíneket. Aztán sablon segítségével beigazítja az új, mesterséges térdízület helyét. Ezt a két oldalszalag között úgy kell kifaragni, hogy a hajlítás és nyújtás később is stabil legyen. A műízületi fejet egy kalapáccsal ütik a helyére. Csavaroznak. A négy csavarhelyből kettőbe kerül be a menetvágós rögzítő. A professzor úgy látja, ide most ennyi is elég. Az új eljárás korlátja a csontállomány, az új protézis ugyanis csak erős csontozatú embereknél használható – mondja a professzor. A férfiak csontozatával általában nem szokott gond lenni, a nőknél azonban, különösen 60 felett már nagyobb esélye, hogy egy ilyen műtéthez nincs elég csont.

Nyolcezren várakoznak

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár várólistáján több mint nyolcezren vannak előjegyezve térdprotézisműtétre. Hangody László úgy becsüli, az érintettek 60-70 százaléka alkalmas lehet arra, hogy az újfajta protézist kapja. Hogy az adott betegnek melyik műtéti technika a legjobb, arról az előzetes röntgenfelvétel alapján dönt az orvos. „Ha műtét közben úgy ítélem meg, hogy a beavatkozás nem biztonságos ragasztó nélkül, akkor a hagyományos technikára váltok” – mondja Hangody László. Akad egy kis gond, a műtőasztalon lévő asszony alsó lábszárcsontja kissé gyengébb, mint az a röntgen alapján föltételezhető volt, de ez esetben, csak annyi a változás, hogy a rögzítéshez előkészített három centiméteres helyett ötcentis csavar kerül a csontba. A professzor hozzáteszi: elvben létezhet hibridmegoldás is, amikor a combcsonti részre ragasztó nélküli elem, míg a lábszárcsonti részre ragasztós kerül. Az asszony térdében a két fémízület néhány perc alatt a helyén, közéjük illesztik a speciális műanyagból készült porcot. Ennek az a feladata, hogy csökkentse a súrlódást, növelje a szerkezet élettartamát.

Az új technikával műtött betegeknek 15-20 évig nem lesz bajuk a járással. Az operáció után hat héttel a beteg a focin kívül szinte bármilyen hobbisportban elkezdheti az edzéseket. Az aktív mozgást itt receptre írják mindenkinek.