A Magyar Nemzet Online információi szerint a 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésből kiderül, hogy a diákok támogatását célzó ösztöndíjak sok esetben nem a megfelelő helyre érkeztek. A tudományos ösztöndíjakat például a vonatkozó kormányrendelet előírása ellenére nem pályázati úton ítélték oda, a kiutalt sport-, kulturális, illetve közéleti ösztöndíjakat pedig egyes esetekben továbbutalták az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara (ÁJK) alapítványának számlájára, vagy épp rendezvényszervezésre fordították. Előfordult továbbá olyan is, hogy oktatói díjazást fizettek ki az amúgy diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből. Két HÖK-ös tisztségviselőt pedig úgy részesítettek ösztöndíjban, hogy a pályázat célja valójában a gólyatábori költségek támogatása volt. Akadt olyan hallgató, akinek a tiszteletdíja vándorolt az említett alapítványi számlára. Az egy hallgatónak kifizetett ösztöndíjak mértékében ráadásul igen nagy a szórás az ELTE-n, a Kehi szerint pár ezer forinttól egy-másfél milliós tételekig terjedtek az összegek.

A hivatal megállapította, hogy az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) a vizsgált időszakban gazdálkodási szabályzat nélkül működött, és az egyetemi belső ellenőrzés sem vizsgálta az EHÖK gazdálkodását. Erre azért lenne szükség, mert az érdekképviselet évi mintegy száztízmillió forintnyi, működéséhez nyújtott támogatás felhasználásáról és kifizetéséről dönt. Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a hallgatói képviselet a működési támogatást igazoltan a megfelelő célokra, vagyis működési költségekre, kiadványok, újságok készítésére és rendezvényszervezésre fordította. A rendezvényszervező cégek és a HÖK vezető tisztségviselői között személyi összefonódás nem állapítható meg.

A Kehi szerint az ELTE pénzügyi helyzete a költségvetési támogatás 1,4 milliárdos csökkenése és a 3,6 milliárdos zárolás ellenére is stabil volt. 2009 és 2012 között az egyetem éves bevétele átlagosan 37,4 milliárd, kiadása 31,3 milliárd forint körül alakult. Az ELTE közalkalmazottainak átlagos illetménye bruttó 245 ezer forint, jutalom jogcímén pedig 1,37 milliárdot fizetett ki az intézmény, ez éves átlagban a személyi juttatások 2,8 százaléka. A jutalmak mértéke nagyon változó volt: négyezer forinttól 1,9 millióig terjedt. Egymillió feletti jutalomban hét felső vezető részesült, fél- és egymillió forint közötti jutalmat pedig huszonhatan kaptak. A legnagyobb jutalom egyébként az érintett közalkalmazott éves illetményének 10,9 százaléka volt, a törvényben előírt harmincszázalékos felső határt egyszer sem érték el.