A Miniszterelnökség vezetője azt mondta, a kormány nem szórakozásból, jókedvében döntött a kerítés felhúzásáról, ám az Európai Bizottság semmilyen segítséget nem ad hazánknak, noha az Európai Unióban a nemzeti össztermékhez viszonyítva Magyarország viseli a legtöbb terhet a bevándorlók miatt. Súlyos biztonsági kockázatot jelent, ha egy év alatt 150 ezer ember vonulna át az országon. Hozzátette: ahol határzár van, ott általában a hetedére esik vissza az illegális határátlépők száma.
|
Afgán menekültek rendőri őrizetben, miután átkeltek a szerb–magyar határon
Szabó Bernadett / Reuters |
A kormány csak szerdán, az uniós belügyminiszterek találkozójáról hazatérő Pintér Sándor meghallgatása után határozott a zárról, miután világossá vált, hogy Magyarország a továbbiakban sem számíthat az Európai Bizottság segítségére – magyarázta Giró-Szász András kormányszóvivő, miként eshetett meg, hogy a Fidesz vezető politikusai közül Kósa Lajos és Rogán Antal még a döntés reggelén is csak végső lehetőségként említette a szerb határ befalazását. A parlamenti vita közben már ülésezett a kormány, és ott már merőben más volt a hangnem.
Információnk szerint Pintér arról számolt be, az uniós tagállamok túlnyomó többsége nem támogatja a menekültek kvóták alapján történő befogadását. Elhangzott, hogy amíg tavaly 600 ezer menekült érkezett az unióba, idén egymillióra emelkedhet a számuk, s a tagországok többsége minden lehetséges eszközzel meg akarja állítani az áradatot.
Úgy tudjuk, a kormányülésen az egyik lökést az adta a határzár bejelentésére, hogy titkosszolgálati információk szerint a nyáron az eddiginél is több menekült érkezhet Szerbia felől hazánkba. Másrészt egyes uniós tagállamok az alapjogokon átlépve intézkednek a migránsokkal szemben, Franciaország például a hét elején lezárta olasz határát, Ventimiglia településről nem engedik át az ott táborozó eritreai, etiópiai, szudáni és szíriai bevándorlókat. A belső uniós határok lezárására Lázár és Giró-Szász is utalt mint igazán radikális lépésre.
A Fidesz egyik vezető politikusa lapunknak azt mondta, még nem született meg a végső döntés a kerítés megépítéséről,
nem véletlen, hogy nem Orbán, hanem Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be,
egy hetet szánnak az előkészületekre. Ahogyan Rade Drobacs budapesti szerb nagykövetnek is azt magyarázták csütörtök reggel a külügyminisztériumban, hogy a szerdai kormányülésen elfogadottakat nem lehet végleges döntésnek tekinteni, még keresik a megvalósítás lehetőségeit.
Lázár János megerősítette azt az információnkat, hogy 20-25 milliárd forint lehet a kerítésépítés költsége, bár megjegyezte: több kormánytag ezt túlzónak ítélte.
Részletes ütemterv nincs, a beruházót sem választották még ki.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a kerítést Románia vagy Horvátország felől kerülik ki a menekültek, a miniszter úgy válaszolt: az uniós tagállamok biztonságos országnak számítanak, azaz oda vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat. Szerbia esetében ez nem ilyen egyszerű, Lázár azt mondta, vizsgálják, hogy a kormány biztonságosnak minősítheti-e déli szomszédunkat, vagy ehhez uniós felhatalmazásra van szükség.
Érdeklődtünk arról, mi történik, ha az eddig a zöldhatáron érkező menekültek a határátkelőkön jelentkeznek. Giró-Szász azt mondta, nem fogják beengedni őket, ez a szerbek gondja lesz. Egy másik újságírói kérdés arra vonatkozott, egy Irakból, a szunnita szélsőséges terrorszervezet, Iszlám Állam kínzásai elől menekülő jazidi hogyan kérhet menedékjogot Magyarországon.
A kormányszóvivő szerint csak úgy, hogy ha repülőgéppel érkezik.
Különben már át kellett jönnie Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián, s ha valóban csak biztonságban akarja tudni magát, nem gazdasági bevándorló, bárhol kérhetett volna menekültstátust.
Az év első három hónapjában szerte az unióban 185 ezren kértek menedéket. Ez nagyjából annyi, mint a tavalyi utolsó negyedévben, de 86 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A legtöbben, ötvenezren Koszovóból érkeztek, s a koszovóiak több mint fele Magyarországon vagy Németországban nyújtotta be a kérelmét. Utánuk az afgánok és a szírek következnek: Magyarországra 4020 menedékkérő jött Afganisztánból és 2415 Szíriából.
