A kérdés megfogalmazásából az intézet szerint az sem derül ki, mire vonatkozik a kezdeményezés. Az egyik lehetséges olvasat szerint a tárgya az Európai Tanács tavaly szeptemberében elfogadott határozata, amelynek alapján Magyarországra 1294 menedékkérőt helyeznének át Görögországból és Olaszországból, hogy ügyükben itt folytassák le a menekültügyi eljárást.
Magyarország erre a határozatra nemmel szavazott, de azt minősített többséggel a tagállamok elfogadták, és így – az unió döntéshozatali szabályai szerint – a döntés ránk nézve is kötelező. Egy EU-határozat megszegéséről viszont biztosan nem lehet népszavazást tartani – szögezi le az EKINT. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelője alapján egy másik értelmezés is felmerülhet, amely szerint a kérdés egy lehetséges, de közelebbről meg nem határozott jövőbeni kvótadöntésre vonatkozna.
A kormány úgy próbálja beállítani, mintha a közös európai menekültpolitikáról szóló döntéseket brüsszeli bürokraták hoznák meg a magyar emberek feje felett,
miközben szó sincs ilyesmiről – állítja az intézet. Emlékeztetnek rá, hogy a magyar választópolgárok 2004-ben népszavazáson döntöttek az ország csatlakozásáról az Európai Unióhoz, majd a jelenleg is hatályos alapszerződések szövegét, az úgynevezett Lisszaboni Szerződést elfogadta az Országgyűlés, s törvényben ki is hirdette azt.
A csatlakozást az ország döntő többsége nemzeti győzelemként élte meg, és a tagság az elmúlt években az EKINT szerint igen jelentős előnyökkel járt hazánk számára. Úgy látják, az Európai Unió nélkül ma nem lenne nálunk gazdasági növekedés, és rég elbúcsúzhattunk volna a jogállam maradékától is.
|
| Fotó: Marko Djurica / Reuters |
A kormány népszavazási kérdése azt sugallja, mintha az Európai Uniónak a kabinet által kiválasztott valamely döntése érvényességéhez szükség lenne az Országgyűlés hozzájárulására, holott Magyarország az alapszerződések elfogadásával már egyszer elfogadta, majd az alaptörvényben megerősítette, hogy egyes hatásköreit, így a menekültügyi politikáról szóló döntéseket a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolja – hangsúlyozza az EKINT.
A kormány által vitatott esetben a tagállamok minisztereiből álló tanács hozott döntést. Ott megvolt a lehetőség arra – figyelmeztet az intézet –, hogy a magyar tárcavezető meggyőzze a többi tagállam képviselőjét a maga álláspontjáról, de
a határozat, ahogyan azt az unióhoz való csatlakozással Magyarország elfogadta, akkor is kötelező, ha adott esetben azzal a magyar fél nem ért egyet.
A közösségben való részvétel nem részleges, a közös játékszabályok betartása nem függhet attól, hogy az adott döntés szimpatikus-e a tagállamnak vagy sem.
Ha a magyar kormány nem ért egyet egy közös európai döntéssel, akkor az uniós jog lehetőséget biztosít a határozat és más jogszabály megtámadására az Európai Unió Bíróságán, és ezzel a kabinet a tavaly őszi határozat esetében élt is. Így a bíróság fog dönteni arról, hogy a miniszteri tanács nem lépte-e túl a hatáskörét a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozattal.
A népszavazás ezzel szemben fogalmilag és a népszavazás szabályai szerint jogilag is értelmezhetetlen eszköz az uniós jogalkotással szemben. A kvótáról szóló, s már elfogadott határozat ugyanúgy kötelező marad, és bár nincs napirenden, de a népszavazás újabb kvóták bevezetését sem akadályozná meg.
A kormány népszavazási kezdeményezése tehát az EKINT szerint azt a hamis látszatot kelti, hogy valós tétje, értelme van a választópolgárok döntésének. Az EU-ban Magyarországot az Európai Tanácsban a miniszterelnök, az Európai Unió Tanácsában az adott területért felelős miniszter képviseli, így tehát a kormány az az állami szerv, amely meghatározó szerepet tölt be a magyar álláspont kialakításban és képviseletében.
Az Országgyűlés teljesen más pozícióban van. A kormány felelős a parlamentnek, s e felelőssége az államnak az unióban való részvételével kapcsolatos döntésekre is kiterjed, de – hasonlóan más területekhez – a Ház itt sem rendelkezik hatékony ellenőrzési jogosítványokkal a kormány felett – állítja az EKINT.
A parlament és a kormány együttműködését európai uniós ügyekben az országgyűlésről szóló törvény szabályozza - jelzik. Ennek értelmében az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásairól a kormány tájékoztatja az Országgyűlést, amely kikérheti a kabinet álláspontját, és állásfoglalást fogadhat el valamely uniós tervezettel kapcsolatban.
A kormány következésképpen maga határozza meg az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot, és viseli érte a felelősséget.
A népszavazási kérdés hamisan sugallja azt – legalábbis az intézet így látja –, hogy ebben az Országgyűlés álláspontja kötné a kabinet kezét.
A népszavazás tehát bárhogyan is alakul, jogilag nem változtat a kormány mozgásterén.
A parlamentáris demokráciában a népszavazás kivételes eszköz, amelynek során a nép közvetlenül gyakorolja hatalmát, és döntése kötelezi a parlamentet. Garanciális jelentőségű, hogy jól körülhatárolt tárgykörökben és pontosan szabályozott eljárásban juttathassák kifejezésre akaratukat a választópolgárok.
Paksról is népszavaznának
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tegnapi döntése után felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához Jávor Benedek is, a PM EP-képviselője, mert szerinte a kvóta-népszavazást átengedő határozat összeegyeztethetetlen a magyar és uniós joggal. A politikus úgy véli: a népszavazási kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, szemben áll az uniós alapszerződésekkel, nem felel meg az egyértelműség követelményének, az Országgyűlést mulasztásos törvénysértésre kényszerítheti, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalást érint, ami az NVB Paks II. esetében követett gyakorlata szerint kizáró ok (a paksi bővítés kapcsán ugyanez a testület két évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tartotta, hogy nemzetközi kötelezettségvállalás ügyében népszavazást tartsanak Magyarországon). Jávor jelezte: nincs kettős mérce, az NVB döntése után Paks tárgyában is lehetővé kell tenni a magyar polgárok számára a véleménynyilvánítást. (H. M.)
A népszavazásról szóló törvény ezért követeli meg a kérdés egyértelműségét, és ennek a kormány kezdeményezése az EKINT szerint nem tesz eleget. A népszavazás tárgya továbbá csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A kvótadöntések viszont a kormány hatáskörébe tartoznak, hiszen a kabinet képviselője szavaz az unióban, és a parlament – állítja az intézet – nem hozhat kötelező döntést a magyar álláspont képviseletére vonatkozóan. A kérdés ráadásul valójában nem is az Országgyűlés döntéshozatalára vonatkozik – mutatnak rá egy újabb ellentmondásra –, hanem arra utal, mintha a magyar választópolgárok az uniót közvetlenül bármire is kötelezhetnék.
