Május 3-án, azaz jövő hét hétfőn kezdődnek az érettségi vizsgák, amelyek egészen június 25-ig tartanak. Elsőként magyar nyelv és irodalomból kell írásbelizniük a diákoknak: középszinten 91 029-en, emelt szinten 1127-en vizsgáznak. Ez a vizsga a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta nem csupán egy - reggel a rádióban is közölt - tételcím alapján megírandó fogalmazásból áll: a diákoknak szövegértési, szövegértelmezési feladatokat is meg kell oldaniuk.

Tavaly például Mikszáth Kálmán Jókai Mórról írott életrajzi regényének epilógusához kapcsolódóan kellett 11 feladatot megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak. Emellett két kortárs írós - Lázár Ervin és Spiró György - is szerepelt a feladatok között. Spirónak nem valamelyik művét kellett elemezniük a diákoknak, hanem egy vele készült interjú kapcsán írhattak érvelő fogalmazást arról: népszerűségük megőrzése érdekében át kell-e írni a mai nyelvhasználathoz közelebb álló nyelvre a klasszikus magyar írók műveit. Lázár Ervinnek a Csapda című novelláját elemezhették a diákok. A harmadik választható feladat pedig Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály egy-egy bordalának összehasonlító elemzése volt.

A magyar vizsga feladatlapjain az értelmezést segítő szempontok és szövegrészletek is szerepelnek: ezért nem lehet a tételeket már egyszerűen a rádióban beolvasni, és ezért lehetett óriási botrány a tételek kiszivárgásából az új érettségi első évében, 2005-ben. Akkor ugyanis már a vizsgák napja előtt lehetett tudni a feladatokat. Azóta hétpecsétes titokként őrzik az érettségi feladatsorokat, amelyeket szigorú biztonsági intézkedések mellett állítanak össze, és szállítanak ki az iskolákba.

A tételeket már kisorsolták

Azoknak a tárgyaknak a feladatlapjai, amelyekből csak kevesen vizsgáznak, már a jegyzőknél vannak. A magyar és a matematika feladatsorokat - a raktárban őrzött lehetséges tételsorok közül - már kisorsolta a köztisztviselőkből álló sorsolási bizottság, és a sokszorosítás is megkezdődött, ám csak csütörtökön szállítják ki őket a jegyzőkhöz. Innen vihetik el a vizsga hajnalán az iskolaigazgatók.

Az érettségi tételsorok korábban szolgálati titoknak minősültek, ám a minősített adatok védelméről szóló törvény április 1-jével módosult: a szolgálati titok fogalma megszűnt, így az érettségi tételsorok korlátozott terjesztésű dokumentumnak számítanak - tudtuk meg Bakonyi Lászlótól, az érettségiket lebonyolító Oktatási Hivatal elnökétől. Megjegyezte: az vizsgák második hetén ennek ellenére szolgálati titok felirattal ellátott tételcsomagokat kapnak majd az iskolák, hiszen azokat a feladatlapokat még a törvény megváltozása előtt legyártották.

Tavaly abból is probléma volt, hogy egyes internetes portálokon még a vizsga ideje alatt megjelentek a feladatok és azok megoldásai is, ez azonban sérti a diákok egyenlő esélyeit, ezért az Oktatási Hivatal arra kér minden érintettet, hogy a délelőtti vizsgák esetében 13 óráig, a délutáni vizsgák esetében pedig 19 óráig se a feladatokat, se azok megoldásait ne közöljék.

A régi érettségizők is újra nekifutnak

Az idén összességében 139 453-en érettségiznek, úgy kétezerrel többen, mint tavaly. Közülük azonban csak mintegy 93 ezer diák az igazi „végzős" középiskolás: ők most tesznek „rendes" érettségit, és idén tavasszal szerezhetnek érettségi bizonyítványt is. A többiek korábbi eredményeiket szeretnék javítani - feltehetőleg a felvételi érdekében - a diákok ugyanis ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a 7 vizsgafajta mindegyikével, azaz a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.

Az idén tíz százalékkal többen szeretnék letenni a felvételin pluszpontot is érő emelt szintű érettségit. Tavaly 24 950-en vizsgáztak emelt szinten, az idén már 27 038-an tervezik ezt. A „rendes" emelt szintű érettségi vizsgát tevők száma ugyanakkor nagyjából változatlan: tavaly is és most is majdnem 17 ezer.

Az igazi emelkedést a „szintemelő" emelt szintű érettségi vizsgánál lehet látni: ők csaknem 1500-zal többen vannak. Előbbi vizsgatípust rögtön a középiskola után teszik le a diákok, utóbbit pedig azok, akik korábban középszinten érettségiztek, és most emelni szeretnék a szintet a pluszpontok érdekében. Vagyis elsősorban a korábban érettségizettek (és feltehetőleg még sehová föl nem vettek) látták be, hogy a bejutáshoz szükség volna az emelt szintű érettségire is.

A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők összességében mintegy 12 ezer kiegészítő vagy ismétlő érettségit tesznek le, és több mint 6 ezren élnek a szintemelő vizsga lehetőségével is. A korábban érettségizettek aktivitása nőtt: a kiegészítő és ismétlő vizsgák száma összességében csaknem 30 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. Szintén 30 százalékkal nőtt a szintemelők száma is.

Az orvosi szakokon már kötelező az emelt szint

Ennek oka, hogy az idén már az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokra már csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni (a nehezebb vizsga öt - angol, német, olasz, francia és spanyol - nyelvszakon kötelező még,minden más szakon megelégednek a középszintű vizsgával). Ennek következtében az idén biológiából 13, kémiából 16, fizikából 19, angolból 14, németből 9, történelemből pedig 12 százalékkal többen szeretnének emelt szintű vizsgát tenni.

A diákok együttesen 485 099 vizsgát tesznek le. Az érettségi bizonyítványokba további 54 500 érettségi vizsgaeredmény kerül a már előzőleg megszerzett vizsgaeredményeik (előrehozott érettségi) alapján. Évről évre egyre többen jelentkeznek ugyanis az egyes vizsgatárgyakból előrehozott érettségire. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 39 ezer ilyen vizsgát tesznek le idén tavasszal.

A 485 099 vizsgából 27 038 vizsga emelt szintű, 458 061 pedig középszintű vizsga: a diákok 196 tárgyból tehetnek középszintű és 89 tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát. Van olyan tárgy, amelyből alig néhány diák vizsgázik: ilyen például az euritmia (3), a csillagászat (6), vagy az anyanyelvi kommunikáció (5).

Ennyi vizsga megszervezése - a helyszín és a bizottságok biztosítása miatt - viszont rendkívül költséges. Jövőre ezért az érettségi tárgyak közül mindössze 35-öt lehet majd beszámíttatni a felvételin, így, bár továbbra is ugyannyi tárgyból lesz majd lehetőség érettségin, a tárca reményei szerint ez nem fogja megérni a diákoknak, ha később nem „használhatják föl" a vizsgaeredményeket a felvételin, így a tárgyak szűkebb köréből válogatnak majd.

Hiller István oktatási miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: az érettségi vizsgák megszervezése az intézményfenntartók feladata. Az érettségi vizsgák központi költségeire 1,350 milliárd forintot különített el az oktatási tárca. A teljes költség ezt meghaladja; az önkormányzatoknak saját költségvetésükben is kell kötelezően e célra forrásokat elkülöníteni.

Kapcsolódó cikkek: Meg kell küzdeni a bejutásért az idei felvételin | Elvesztek az érettségi jelentkezések | Felvételi: kiegészítő információk a NOL-on | Felesleges gyerekkínzás | A kétszintű érettségi mellett