Már fizetnénk is az orvosért

biztosítás egészségügy egészségügyi rizikók konferencia kutatás

Az emberek kétharmada fizetne térítési díjat, ha garantálnák az egészségügyi szolgáltatók a jó minőségű ellátást – derült ki a magyar lakosság fizetési hajlandóságáról készült és hat közép-kelet-európai országot érintő kutatásból.

A vizsgálat eredményeit, amelyet Gulácsi László és Baji Petra, a Corvinus Egyetem tanárai irányítottak, pénteken ismertették a Magánpraxis-konferencián. Az Európai Bizottság által finanszírozott reprezentatív vizsgálattal azt próbálták tisztázni: mik a lakosság elvárásai az egészségügyi ellátással kapcsolatban? Hajlandók lennénk-e fizetni az egészségügyi ellátásokért? És ha igen, mennyit és milyen feltételekkel?

A magyaroknak akár húszezer forintot is megérne, ha szép környezetben, udvarias, kedves személyzet fogadná betegként, és nem kéne tíz percnél többet várni az ambulancián. A kórházi gyógyításáért viszont már 40 ezret is hajlandóak lennének fizetni, ha az ellátást az előre megbeszélt feltételek mellett nyújtja az intézmény. (Például a tervezhető műtéteket maximum négy héten belül elvégzik.)

A hazai lakosság az egészségügyi kiadások harmadát – nemzetközi összehasonlításban e területen is élen járunk – már most is zsebből fizeti. Az összeg 80-90 százalékát gyógyszervásárlásra, a többi pedig szolgáltatásokra – köztük diagnosztikai vizsgálatokra költik az emberek.

Az a kutatók által összegyűjtött adatokból is jól látszik: a magyar lakosság elégedetlen a társadalombiztosítás által nyújtott ellátásokkal, a rendszer túlterhelt, az orvosoknak nincs elég ideje a betegre, rengeteget kell várni, alapvető eszközök hiányoznak, a nővérektől nem kapják meg a megfelelő figyelmet. A kutatásban részt vevők nagy többsége úgy vélte: aki jobb szolgáltatást akar, és megteheti, az már most is a magánszolgáltatókhoz megy. Aki marad a TB keretein belül, az az elvileg térítésidíj-mentesen igénybe vehető ellátásokért hálapénzt fizet a (jobb) ellátás, és (több) odafigyelés reményében, vagy egyszerűen azért, mert attól tart, hogy nem kapja meg a megfelelő ellátást, ha nem ad az orvosnak semmit.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.