Egy kampánnyal kevesebb

Együtt rendezzék meg az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat – ez is szerepel a Fidesz alkotmánytervezetében

Áder ma dönt az árcédulás kampányról, regisztrált szavazókról

A regisztráció mellett a választási eljárási törvényben szereplő több más rendelkezés is aggályosnak tűnik.

LMP: a rezsicsökkentés a Fidesz-kampány része

Az LMP szerint a kormányoldal által "a választási kampány részeként" elfogadott tízszázalékos rezsicsökkentés csak rövid távú megoldást jelent, helyette a lakások energetikai felújításában kellene gondolkodni.

Fidesz: folytatódik a rezsicsökkentés

A Fidesz mindent megtesz azért, hogy az emberek terheit tovább enyhítse, ezért a rezsicsökkentés folytatódik - közölte Németh Szilárd csütörtökön.

Voice

Az, hogy mostanában Bajnai Gordon van a célkeresztben, és ennek számára kellemetlen nyomai már fölfedezhetők a népszerűségi listákon, ne tévesszen meg senkit. Ne sértődjön meg Mesterházy Attila se – rá is sor kerül.

 

Már alkotmányellenes szabályokat is gránitba vés a Fidesz

A kormányoldal nem mond le a választási kampány korlátozásáról: bár az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette azt a passzust, amely szerint választási időszakban korlátozható a politikai hirdetések közzététele. Most ezt az alaptörvénybe foglalják.

Az alaptörvény negyedik módosításának tervezetében is világossá tette a Fidesz: nem tesz le arról, hogy az Alkotmánybíróság (AB) által korábban megsemmisített szabályokat alaptörvényi rangra emelje, ezzel akadályozva meg az újabb vizsgálódást. A kormány arról sem tett le, hogy korlátozza a médiában a választási kampányt – hangsúlyozza a Valasztasirendszer.hu-n megjelent legutóbbi írásában László Róbert, a Politcal Capital választási szakértője.

Az AB többek között a választási eljárási törvény előzetes normakontrollja során alaptörvény-ellenesnek találta, hogy, a „kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatásban tehető közzé politikai reklám, az országgyűlési képviselők választásán országos listát állító jelölő szervezetek, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel.”

Indokolásában az AB egyebek mellett rámutatott arra – emlékeztetett László Róbert –, hogy „a politikai reklámok közzétételének korlátozása nemcsak a pártok, hanem minden személy és szervezet szólásszabadságát is érinti”, illetve arra, hogy „a politikai reklámok közzétételének kérdése kapcsolatban áll az információszabadság alapjogával, azon belül a választópolgárok tájékozódáshoz való jogával is”.

A kormánypártok viszont kulcsfontosságúnak tartják a kampány kitiltását a kereskedelmi rádiókból és tévékből (ezeken a csatornákon ugyanis az ellenzék kisebb erőfeszítéssel el tudja érni a politikára kevésbé figyelő választókat, mint végigkopogtatva őket), ezért emeli alaptörvényi szintre az információszabadság korlátozását – állítja a szakértő.

Eredetileg a jogalkotó így teremtette volna meg az éter kampánymentesítésének alapját: „A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében, sarkalatos törvényben meghatározottak szerint, az országos támogatottsággal rendelkező pártok és más jelölő szervezetek számára az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően ingyenesen és egyenlő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokban való közzétételét. Sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja”.

Ez azonban nem volt elég kemény korlát, hiszen más törvényre bízta volna, hogy valóban korlátozzák-e a kampányhirdetéseket. László Róbert szerint a fideszes Lázár János kedden elfogadott módosító indítványa világosabb viszonyokat teremt.

A politikus javaslata már egyértelműbb viszonyokat teremt: „A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé”.

A kampányszabályozás sorsa egyébként hasonló a tavaly őszi regisztrációval kapcsolatos jogalkotási folyamathoz – jelzi László Róbert. A kezdetektől vitatott ötletről a kormánypártban is tudhatták, hogy alaptörvény-ellenes, ezért próbálták az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe foglalni, de először csak azt mondták ki, hogy „sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti”.

Csakhamar rájöttek azonban, hogy ez nem lesz elegendő, és a regisztráció részletszabályait is beleírták az átmeneti rendelkezésekbe. Az AB végül mindezt megsemmisítette, a helyzet azonban ma annyiban más, hogy nem az átmeneti rendelkezésekbe, hanem magába az alaptörvénybe vésnék a jogszűkítést.

László Róbert úgy véli, egy alaptörvény-ellenes szabály alkotmányba foglalása miatt az ombudsman valószínűleg fel fog lépni, de szerinte a köztársasági elnök is mérlegelheti, hogy aláírja-e a törvényt. Szerinte a legfontosabb kérdés azonban, hogy mit tesz ebben a helyzetben az AB, bár a mostani alaptörvény-módosítás egyértelműen kimondja, hogy a testület az alkotmányt és annak módosításait érdemben nem vizsgálhatja. 

Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.