A máltaiak – akiknek házuk van a telep közepén – minden pénteken fagyit osztottak a gyerekeknek. Az önkéntesek játszanak is velük, mert ha itthon vannak, nagy a hangzavar. És sokan vannak. Egy idős pár kivételével mindenhol van gyerek. Juliannának csak kettő, a többieknek inkább három-négy, de akad ötgyerekes család is. Jól ismerik egymást, ugyanabba az ócsai iskolába járnak. Néha be-beszólnak nekik, hogy lakóparkosok, de ez már csak így megy.
Felnőttnek is mondták már, hogy azért nem kapja meg a munkát, mert a szegényházakban lakik. Mégis sokan dolgoznak. Juliannának is volt munkája az ócsai Bio-Fungi Kft.-nél, mielőtt otthon maradt a kisebbik fiával. Aki akar, el tud járni dolgozni busszal, már van reggel is, este is járat. De azért a kocsi kell. Mert a reggel és az este közt nincs semmi. Néhány ház előtt több autó is áll. Másutt a kertben sorakoznak.
Kérdezem a kertről: vetettek-e bele valamit? – Amíg Ócsán laktunk, volt veteményesünk, de itt nincs – mondja. – Túl drága a víz. Literenként 350 forintért nem locsol itt senki ezer négyzetmétert. De a gazt le kell nyírni, mert az benne van a szerződésben, hogy rendben kell tartani a portákat. Azt ellenőrzi a Net (a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.). A cégnek is feltűnhettek a puszta udvarok, mert az idén elkezdtek kutakat fúrni a portákon. Ha Juliannáéknak is lesz, jövőre ültetnek valamit.
A nagy csendességben is feltűnő a szemközti ház. Szinte kong. Nem ez az egyetlen, három is üresen áll. Egyikbe még nem költözött be senki, a másik kettőből viszont már ki is költöztek. Julianna szerint a korábbi lakók vettek egy saját házat, és továbbálltak. De nincs nagy mozgás – bizonygatja.
A Net tavaly szeptemberben hirdette meg az eredetileg bebukott devizahiteleseknek épült ócsai szociális lakópark utolsó házát, a nyolcvanadikat. Az első – még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által meghirdetett – pályázatra 588 család jelentkezett, ám alig akadt köztük olyan, amely megfelelt volna a szigorú feltételeknek. A második fordulóra már csak 23 pályázat érkezett. Ekkor folyamatossá tették a pályázatot, de így is csak a házak felét sikerült bérbe adni 2013 végére.
A projekt hivatalosan két és fél milliárd forintból valósult meg. A negyed építését 2011 nyarán jelentette be a kormány, 2012-es átadást ígérve. Ám hiába nyilvánították kiemelt beruházássá, az építkezés folyamatos csúszásban volt. Több hónapot késett a belterületbe vonás, a telkek kitűzése, az engedélyezés, a kivitelezői tender. Az első nyolcvan ház csak 2013 márciusára készült el. A második ütemhez már hozzá sem kezdtek.
