Végleg kivéreztetik az önkormányzatiságot

„A települések meghatározó része helyben jár, vegetál” – mondja Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) vezetője, Mecseknádasd polgármestere. Állítja: az önkormányzatiság lényege veszett el azzal, hogy jó ideje megfosztották az önálló döntéshozatal lehetőségétől a helyhatóságokat. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban arra: amikor a kormány átvállalta a helyhatóságok adósságállományát, elvitte oktatási, valamint az egészségügyi intézmények többségét, azt ígérték, hogy a kötelező feladatokat teljes egészében állami támogatásból fedezik. Ez azonban szerinte nem valósult meg, és a településeknek a saját bevételeik egy részét továbbra is központilag meghatározott célokra kell fordítaniuk.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere elmondta, a feladatfinanszírozás elve legfeljebb csak részlegesen valósult meg, amiből az következik, hogy az önkormányzatoknak a saját iparűzésiadó-bevételükből kell fedezniük például egyes szociális támogatásokat, ahelyett, hogy a közterületek fenntartására, az úthálózat fejlesztésére vagy munkahelyteremtésre költenének. A TÖOSZ álláspontja is hasonló, mert a szövetség számításai szerint az önkormányzatok mozgástere bizonyosan kisebb lesz, mint az elmúlt évben.

Százmilliós nagyságrendű összeget veszít Gödöllő azon, hogy a korábban az állam által finanszírozott szociális segélyek egy részét, így például a lakásfenntartási támogatást vagy a méltányossági alapon járó ápolási díjat és közgyógyellátást a város büdzséjéből kell fedezni –mondta Gémesi. Ezt meglehetősen igazságtalannak tartja, hiszen a cégek által fizetett adóból elsősorban arra kellene fordítani, hogy elősegítsék a helyi vállalkozások működését, amire egyébként korábban a miniszterelnök maga is utalt.

Ha valahol a segélyek folyósítására saját bevételek híján nincs fedezet, akkor a helyhatóságok az erre a célra elkülönített, harmincmilliárdot meghaladó keretből igényelhetnek támogatást. Ám Wekler úgy véli, ez aggályos lehet, hiszen nem világos, milyen feltételekkel lehet hozzájutni ilyen kiegészítő forráshoz. A KÖSZ elnöke emellett felhívta a figyelmet arra: csaknem hetven település már tavaly kapott plusz 18 milliárdot, de a kormányhatározatból nem derül ki, milyen szempontok alapján osztották el a pénzt. Wekler különösnek tartja, hogy például Debrecennek kétmilliárdot, Miskolcnak és Nyíregyházának egymilliárdot, néhány más megyei jogú városnak pedig hét-nyolcszázmillió forintot juttattak – így tízmilliárdon mindössze 14 nagyváros osztozik –, miközben ezek a települések jelentős saját bevétellel rendelkeznek.

Ezzel kapcsolatban Wekler utalt arra, hogy 1990 előtt tanácselnökként is dolgozott, és a rendszerváltozástól azt remélte, a települések maguk dönthetnek majd a helyi lakosság életviszonyait meghatározó ügyekben. De nem ez történt –jelentette ki –, mert a finanszírozás rendszere átláthatatlan. Gémesi álláspontja is hasonló: az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény még a helyi autonómia fontosságát hangsúlyozta, ma viszont ismét a központi kormányzati akarat a meghatározó.