A Fidesz szerint az idén az országba illegálisan érkező külföldieknek mindössze 17 százaléka jött háborús övezetből, ami csak akkor igaz, ha az év első öt hónapjának összesített adataiból indulnak ki, s kizárólag a szíreket és az irakiakat veszik figyelembe. Csakhogy
Afganisztán a folyamatos fegyveres konfliktus miatt aligha tekinthető biztonságos országnak, Pakisztánban pedig a terrorizmus és a vallási szélsőségesek jelentenek sok helyen életveszélyes fenyegetést.
Így e két ország állampolgárai is kerülhetnek olyan helyzetbe, amelynek alapján – az ENSZ menekültügyi konvenciójára figyelemmel – védelemben kell részesíteni őket. Ezen az alapon számolva ebben az évben negyven százaléknál is nagyobb azok aránya, akiket nem lehet megélhetési bevándorlónak tekinteni.
|
Életét mentő szír család – a határ előtt feltartóztatták őket a szerb rendőrök
Marko Djurica / Reuters |
Márciustól a kérelmezők legalább kétharmada – legutóbb már nyolcvan százaléka – tartozik abba a kategóriába, amelynél komolyan mérlegelendő a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerés, illetve a visszaküldés tilalmának megállapítása. Májusban körülbelül nyolcezren lépték át érvényes úti okmányok nélkül a határt, közülük 6500-an nem biztonságos országból érkeztek. Közülük minden negyedik szír állampolgár, és többségüket Európa nyugati államai valamilyen védelemben részesítik. Hasonló a helyzet az irakiak esetében is, de általában az afgánokat és pakisztániakat sem szokás automatikusan visszaküldeni.
Magyarországnak óriási szerencséje, hogy ezek az emberek legfeljebb „átutazóban” vannak nálunk.
Tavaly 44 ezer menekültügyi eljárás folyt, de 23 és fél ezret megszüntettek, mert a kérelmező továbbment, 15 ezer ügyet pedig lezáratlanként jelez a statisztika. Érdemi döntés tehát mindössze ötezer született, de az üldöztetést csak ötszáz embernél állapították meg. Úgy tűnik, sokkal többen az idén sem lesznek, mert május végéig mindössze mintegy kétszáz menedékkérőt részesítettek védelemben.
Alapvetően megváltozhat azonban a helyzet – figyelmeztetett Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke kedden, miután a testület meghallgatta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját. Kósa felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a német és osztrák hatóságok élni kívánnak a dublini egyezmény biztosította lehetőséggel. Vagyis megvizsgálják, hogy melyik uniós tagállamban vették elsőként nyilvántartásba a menedékkérő adatait, és oda küldik vissza.
|
A bicskei menekülttáborban. Kilencven százalékuknak nyoma vész
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Németország 2013-ban nyolcszáz ilyen végzést hozott, de az idén május végéig már 14 ezret. Kósa szerint így arra kell készülni, hogy tömegesen küldenek majd vissza embereket, akiknek az ellátása Magyarország feladata lesz. Más kérdés, hogy sokakat a külföldi hatóságok sem találnak: az elmúlt esztendőben a visszaküldésre vonatkozóan más EU-tagországoktól összesen nyolcezer megkeresés érkezett, de végül csak nyolcszáz főt adtak át, mert a többinek nyoma veszett.
Ám ha ennél nagyobb arányban küldenek vissza hozzánk embereket, Kósának igaza lesz, és a helyzet valóban tarthatatlanná válik.
Ezért tűnik rossz ötletnek a közös uniós menekültpolitikai elutasítása, mert az éppen a fokozott migrációs nyomásnak kitett tagállamoknak kedvezne.
Menekültügyre 2012-ben Magyarországon 1,1 milliárdot, míg 2014-ban már 2,6 milliárdot fordítottak, idén pedig négymilliárd körüli összeggel számolnak, ennek döntő része uniós támogatás.
