galéria megtekintése

Már most is fogyóban a regimentünk, de lehet még újabb leszerelési hullám

15 komment


Fekete Gy. Attila

Harmadával kevesebb szerződéses katona szolgál legénységi állományban, mint ahánynak a foglalkoztatására a törvény lehetőséget ad. A létszámhiány kritikus, a migránsválság tetőzése óta tartalékosok őrzik a honvédség laktanyáit.

Országgyűlési határozatban kötelezné a kormányt egy év alatt kétezer szerződéses katona felvételére az MSZP. Feltéve, hogy lesz ennyi jelentkező.

A Magyar Honvédség kritikus létszámhiányát a parlament szakbizottsága előtt elismerő honvédelmi államtitkár ugyanis a közelmúltban a „népet" hibáztatta a kialakult helyzetért: „Ha az embereknek nincs affinitásuk ahhoz, hogy katonai szolgálatra lépjenek, vagy nem olyan mértékű az affinitásuk, mint amit mi szeretnénk vagy, ne adj' isten, a biztonsági helyzet megkíván, azt viszonylag nehéz befolyásolni."

– A kormányzati propaganda által agyonreklámozott 30 százalékos illetményemelés óta akár a nettó 90 ezret is elérheti a fizetésünk.

 

Ennyiért miért tolonganának a fiatalok a laktanyák kapuiban? – kérdez vissza egy öt év után leszerelt volt szerződéses katona. És ekkor még nem tudta azt, amiről Harangozó Tamás ­MSZP-s parlamenti képviselő beszélt lapunknak: egy kihirdetésre váró törvényjavaslat a katonáknál lényegében eltörli az elrendelhető túlszolgálat felső korlátját. A jogszabály törvényi kötöttség nélkül a katonák elöljáróira bízza, hogy mikor mennyi túlmunkát rendelnek el.

Elszántak, de egyre kevesebben vannak
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Harangozó szerint a törvénymódosítással a kormánytöbbség arra adott felhatalmazást a katonai vezetésnek, hogy belső forrásokból, azaz a katonák kizsigerelésével oldja meg a létszámhiányra visszavezethető problémákat. Ám a törvény olyan tág felhatalmazást ad az elöljáróknak, amilyet eddig rendkí­vüli állapot esetén sem kaphattak volna a honvédelmi törvény alapján. A szocialista politikus attól tart, hogy a változtatás soha nem látott leszerelési hullámot indíthat el a honvédségnél, ahol a rendvédelmi szervek közül a legkisebbek az illetmények. Különösen igaz ez a legény­ségi állományra.

Harangozó elismerte, hogy a migránsválság tetőzése óta a honvédség rendkívül sok pluszfeladatot kapott. Katonák őrzik a déli határon felállított kerítést, járőröznek az utcákon. Aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy a szerződéses katonákat – elmondásuk szerint – senki sem készítette fel az esetleges problémákra. Lövészetre alig jut idő és lőszer, pszichológiai és speciális taktikai felkészítést sem kaptak, mielőtt az utcára küldték volna őket.

– A honvédség létszámhiánya már-már a törvényes működés gátja – szögezte le Harangozó, aki párttársával, Demeter Mártával határozati javaslatot nyújtott be, amely elfogadása esetén arra kötelezné a kormányt, hogy 2017. január 1-jéig legalább kétezerrel növelje a honvédség legénységi állományát, valamint a következő tanévtől legalább húsz százalékkal növelje a tiszt- és altisztképzésbe beiskolázott hallgatók létszámát.

A létszámbővítés mintegy tízmilliárd forintból valósítható meg. Harangozó szerint elkerülhetetlen is, mert Magyarország biztonsági környezete rohamosan változik – elég csak az ukrán válságra vagy a forrongó Közel-Keletre gondolni –, ami bármikor újabb kihívás elé állíthatja a végletekig kifacsart katonákat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.