A választott bíróság által jogerősen megítélt 2,9 milliárd forintos kártérítés jócskán meghaladta a BKV által a pervesztésre számolt 1-1,5 milliárd forintot. A pénzt az önkormányzat fizette ki a BKV helyett, azzal, hogy később elszámolnak. A BKV információink szerint a kocsikat gyártó Alstomra kívánja áthárítani az összeget, mondván, a francia járműgyártó késlekedése miatt nem tudták átadni a szerelvényeket.
Egyelőre csak első fokon nyert a Siemens hasonló tárgyban, de a 4-es metró beruházásához kapcsolódó kártérítési perben. A jogvita tétje meghaladja a tízmilliárd forintot, s a Népszabadság információi szerint nehéz lesz fordítania a BKV-nak. S ezzel nincs vége: a Siemens tucatnyi pert indított a két projekthez kapcsolódóan. Kétes az Alstom-per végkimenetele is. Abban az ügyben a jogvita tárgya 8,1 milliárd forint kötbér és járulékai.
|
| falseTobias Schwarz / Reuters |
Deák László, az Alstom hazai leányvállalatának vezérigazgatója lapunknak korábban azt mondta: a szerződésmódosítás után is vitatott részleteket, például a kötbér kérdését tisztázzák a felek a választott bíróság előtti perben, ami átláthatóvá teszi a folyamatot, az ítélet végrehajtása pedig mindenki számára egyformán kötelező lesz. Az átláthatóság nem ártana a Siemens-elszámolásnak sem.
Tarlós István főpolgármester 2012-ben bejelentette: 30 millió euróra alkudta le a cég 70 milliós követelését, és egyúttal újrakötik a 2006-os szállítói szerződést. Az idén kiderült, hogy a nagy békekötés ellenére perben állnak. De így volt ez már tavaly is. Holott a főváros, illetve a BKV 32 millió euróval – csaknem tízmilliárd forinttal – fizetett többet a Siemensnek, mint amennyi az eredeti szerződés 108milliós keretösszege volt. A felár fejében – szólt akkor a hivatalos indoklás – a Siemens lemond valamennyi kötbérés kárigényéről.
A Szeneczey Balázs – Tarlós helyettese – által tető alá hozott egyezség részleteit azonban titkosították. Az Állami Számvevőszék 2010 áprilisában adta közre a 4-es metró építéséről készített jelentését. Ebben 32 Siemens-követelés szerepelt, és 14 volt „beárazott”, vagyis tartalmazta a követelés összegét. Ezek összértéke akkor 41,5 millió euróra – 12,8 milliárd forintra – rúgott. A legnagyobb tételt a megelőző munkák csúszása miatt kért 37 millió eurós – 11,4 milliárd forintos – kötbérigény tette ki.
Egy tavalyi közgyűlési előterjesztésben öt követelés szerepelt összesen 63,9 millió euró – 19,8 milliárd forint – és járulékai erejéig.Az időnek ára van, nem is kevés. A sorozatos csúszás miatt több tucat per indult. Az Állami Számvevőszék 2010-ben csak a 4-es metró vonatkozásában ezer követelést számlált öszsze, amelynek 40 százaléka beárazatlan volt, de a többit is aktualizálták később – értsd: növelték a követelés összegét. A BKV tavaly 16, választott bíróság előtt zajló, nagy értékű jogvitáról, illetve két, a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő kártérítési perről adott számot.
A fővárosi önkormányzat az idén 11,9 milliárd forintot különített el a peres ügyekre, de ebbe a 4-es metrón kívüli jogviták kockázata is beletartozik. Ha a BKV a második Siemenspert is elveszíti, akkor jócskán kifut a keretből. S akkor még nem számoltuk az Alstommal és az alagútfúró Bamcóval folytatott kötbérvitákat. Az alagutak és a Szent Gellért téri állomás megépítésére vállalkozó konzorcium 2010-re összesen 50 millió euró (15,5 milliárd forint) többletkövetelést számlázott ki. Ezt később 6,2 milliárd forinttal sikerült lealkudnia a fővárosnak, de még nem jutottak a perek végére.
Maga a pereskedés sem olcsó. A BKV a Siemens-perekre havi nettó 600 ezer forintot, az Alstom-perben való közreműködésért átlagosan havi nettó hárommilliót költ ügyvédi tanácsadásra. A 2010-ben szerződtetett Perenyei és Társa Ügyvédi Irodát például nettó ötvenmillió forint alapdíj, illetve óránként nettó 33 ezer forint illeti meg a 4-es metróval összefüggő perekben való képviseletért.
