Orbán főszereplő lett

A magyar kormányfő az uniós politika főszereplőjévé lépett elő

Így van. Ez ha másból nem, abból leszűrhető, hogy a szerdai csúcstalálkozó sajtóközpontja az ő nevétől volt hangos. A kvótarendszer ellenállóinak a táborát Orbán vezette, s így a figyelem középpontjába került. Az utóbbi pár hétben az uniós intézmények első emberei az ő győzködésével töltötték az idejüket. Makacs ellenállásán megbukott az a brüsszeli terv, amely 54 ezer magyarországi menedékkérő két éven át tartó EU-n belüli áthelyezését javasolta. Nem sikerült viszont egyben tartania a kvótákat ellenző visegrádi négyeket, Lengyelország az utolsó pillanatban az ötletet pártoló többség mellé állt.

A miniszterelnök korridor nyitásával fenyegeti az uniót

Nem egyértelmű, hogy Orbán fenyegetőzött-e vagy a visszavonulását helyezte kilátásba, amikor azt mondta: Magyarország vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy „ha ez nem tetszik”, képes arra is, hogy egy folyosón átengedi a migránsokat Ausztriába. A kormányfő eltökélt a kerítésépítés mellett, másfelől Magyarország napok óta regisztráció nélkül tessékeli át a Horvátország felől érkezőket, korridor nélkül, de jól szervezetten.

Orbán Viktor főszereplő lett Geert Vanden Wijngaert / MTI/AP

Ráadásul hazánk elvileg nemcsak a schengeni határt védi, hanem a sajátját is, így furcsa volna azt állítani, hogy az EU érdekében épít kerítéseket. Uniós források szerint Orbán „lényegi és energikus” vitát folytatott Werner Faymann osztrák kancellárral, fő bírálóinak egyikével. Hogy ez uniós nyelven mit jelent, csak találgathatjuk (egy hasonló tárgyalásokon kimerítő tapasztalatokat szerző politikus szerint ez az ingerült, akár személyeskedő szócsata leírása lehet), de valószínű, hogy Orbán ezt a párbajt folytatta a nyilvánosság előtt. De nehéz azt feltételezni, hogy uniós bírálatok hatására letenne a kerítésépítés szándékáról, a meglévőket pedig lerombolná.

Rövid távon is a krízis enyhülését hozhatják a csúcstalálkozó döntései

Néhány hónapon belül aligha van esély nagy változásra. A kvótarendszer és az úgynevezett hotspotok felállítása enyhülést hozhat a menekültáradattal küzdő országoknak. Az igazi megoldás, a válság kiváltó okainak a megszüntetése viszont éveket vehet igénybe. A szíriai és iraki béketeremtés, a háborúk dúlta országok stabilizálása nem megy hamar. Időbe telik, amíg a menekültek millióinak otthont adó észak-afrikai, közel-keleti országok képesek lesznek emberi körülményeket teremteni a befogadótáborokban, mégoly jelentős uniós segítséggel is. Az embercsempész-hálózatok fölszámolása sem megy gyorsan. Az EU külső határainak a védelme a tagállamok feladata, a közös határőrség felállítását célzó kezdeményezések eddig sorra elbuktak a nemzeti szuverenitásukat féltő országok ellenállásán. Az év végéig az Európai Bizottság újra előhozakodik a javaslattal.

A hotspotok létrehozásával a közösség és Magyarország is jól jár

Az egyelőre nehezen értékelhető elképzelés szerint a frontországokban – Görögországban és Olaszországban –, illetve a menekülthullám miatt nehéz helyzetben lévő tagállamokban uniós segítséggel óriási fogadóállomásokat telepítenek, ahol a menedékkérők regisztrációját végzik. Áthelyezésre, vagyis egy másik tagállamba költözésre csak azok kapnának lehetőséget, akiket hivatalosan nyilvántartásba vettek.

Menekültek érkeznek a görög partokhoz Yannis Behrakis / Reuters

A hotspotok létrehozását sokan bírálják, a magyar kormány szerint senki sem jár igazán jól, mert ezek akkor működnének megfelelően, ha zárt központok lennének, amúgy a regisztrált menedékkérők engedély nélkül továbbállnak.

Bassár el-Aszad szíriai elnök és Tayyip Erdogan török államfő a megoldás kulcsa

Ha Erdogan lemondana arról, hogy megbuktatja a szír despotát, a helyzet egyszerűbbé válna. 1. Lezárná a határait az Aszad-ellenes erők utánpótlása előtt. 2. Megszüntetné kiképzésüket, elzárná az egyik pénzcsapot. 3. Lehetővé tenné az Iszlám Állam elleni közös katonai fellépést. Ez nem hozna azonnali békét, de alapvetően változtathatná meg a helyzetet. Ám ezt aligha teszi meg a november 1-jei választás előtt. Aszad erői nehezen tartják magukat a Latakia-erődben. Elfogytak, kifáradtak. Azok is menekülnek felénk, akik számára eddig ő volt a kisebb rossz. Aszad még kitart, s most újabb orosz segítséget is kap. Kérdés, ez a katonai hátország és az iráni Hezbollah támogatása ad-e neki annyi erőt, amivel kompromisszumra, valódi tűzszünetre képes lenne. A szíriai polgárháborúnak kezd vége lenni – mondta lapunknak egy szíriai elemző. A béke kulcsait azonban sok helyen őrzik: Ankarában, Teheránban, Rijádban, Katarban és Moszkvában is. A széfet csak egyszerre képesek nyitni-zárni.