Megjegyezte ugyanakkor, hogy itt nem szabad megállni,
lépéseket kell tenni azokkal a tagállamokkal szemben is, amelyek megsértik az EU faji egyenlőségről szóló irányelvét.
Ujlaky András, az ERRC igazgatója a döntés hátteréről a Népszabadságnak azt mondta, Szlovákia elhatározta ugyan, hogy intézkedik a szegregáció felszámolása érdekében, de mégsem történt semmi.
– Van egy programjuk, amelynek keretében leraknak egy konténert a cigánytelep közepére, és azt kinevezik iskolának. Ezekben az iskolákban egyértelműen elkülöníti az állam a gyerekeket. Nemrég az amerikai nagykövetség szervezett egy konferenciát Pozsonyban, s ott ezekről a konténeriskolákról azt mondták a szlovákok, hogy a marginalizált közösségekbe így akarják elvinni a tanulás fáklyáját – mondja Ujlaky. Hozzáfűzte, hogy a csehekéhez hasonlóan a szlovák rendszerben is gyakori a roma gyerekek félrediagnosztizálása, aminek következtében a szakértői bizottságok speciális iskolákba küldik őket.
|
Nyíregyházán, a Huszár-telepi iskolában gyakorlatilag szentesítették a szegregációt
Konyhás István / Népszabadság |
A bizottságnak az is szemet szúrt, hogy Szlovákiában az erős tanfelügyeleti rendszer ellenére sem indulnak eljárások szegregáció miatt, mert a tanfelügyelők „színvakok”: nem tudják megállapítani, ki a roma és ki nem az. A bizottság, mielőtt ilyen döntést hoz, tájékozódik. A már említett jogvédő szervezetektől is rendszeresen kért helyzetjelentést.
Úgy tudjuk, a bizottság kitüntetett figyelemmel kíséri a hazai oktatási helyzetet, amely ebből a szempontból átfedéseket mutat a szlovák és a cseh rendszerrel. Kiváltképp akkor élénkült meg Brüsszel érdeklődése, amikor az emberi erőforrások miniszterének,
Balog Zoltánnak a vezetésével decemberben módosították a köznevelési törvényt,
ezzel megnyitották ugyanis annak lehetőségét, hogy bizonyos esetekben a miniszter rendeleti úton adhasson felmentést az egyenlő bánásmód törvény alól. Igaz, a vonatkozó jogszabály még nem jelent meg, ezért a bizottság nem tud a konkrét esetben lépni. Megbízható információink szerint azonban a minisztérium már elkészült a jogszabálytervezettel.
|
A szélsőjobboldali Véderő tábora miatt elköltöző roma kislány 2011-ben Gyöngyöspatán
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Magyarország a bizottság látókörébe került amiatt is, hogy a Kúria nemrég az eddigi bírói jogértelmezéssel szemben kimondta, hogy a szabad iskolaválasztás és a szabad vallásgyakorlás olyan jog, amelynek köntösébe bújtatva elfogadható a roma gyerekek iskolai elkülönítése. A roma gyerekek oktatási esélyeiért küzdő alapítvány, a CFCF az ítélet miatt a Európai Bizottsághoz fordult.
Helyreigazítás
A ”Már nagyon nézik, mit tehetnek a magyar rendszer ellen” című cikkünkben tévesen közöltük, hogy a köznevelési törvény decemberi módosítása lehetőséget adna arra, hogy bizonyos esetekben a miniszter rendeleti úton adhasson felmentést az egyenlő bánásmód törvény alól. A valóságban a törvény elfogadott módosítása a kormányt hatalmazza fel a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet megalkotására, amely a jogalkotásra vonatkozó szabályok értelmében nem biztosíthatna kivételt az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése alól.
Brüsszel megdöbbent
Bizottsági források lapunknak azt mondták, hogy „szoros figyelemmel” kísérik a romák magyarországi helyzetét, különösen az oktatás és a lakhatás terén. Úgy tudjuk, hogy Frans Timmermans bizottsági alelnök és Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter márciusi brüsszeli találkozóján a holland politikus világossá tette, az Európai Bizottság élni fog a kényszerítő eszközeivel, ha nem lát érdemi haladást az iskolai szegregáció felszámolásában.
Az eddigi brüsszeli stratégia hatékonyságát is minősíti a Kúria április végi döntése, amellyel gyakorlatilag szentesítette a nyíregyházi Huszár-telepen működő, kizárólag mélyszegénységben élő romák számára fenntartott általános iskolában – Balog szellemi és erkölcsi támogatásával – megvalósuló szegregációt. Bizottsághoz közeli források lapunknak megerősítették, hogy a testület megdöbbenéssel értesült az ítéletről. (Halmai Katalin)
