galéria megtekintése

Már a kormány szerint is gond van a Balatonnal

22 komment


Hargitai Miklós

Egyre valószínűbb, hogy összefüggés lehet a Balatonfenyvesen törvénysértő módon felépült óriásmóló és a Balatonmáriafürdőnél jelentkező rendkívüli iszaplerakódás között; a problémát immár az állami vízügy is érzékeli, sürgős kutatásokat tart szükségesnek. A fél kilométeres móló „felelősségét” a kormányoldal nem firtatná, az ellenzék és a civilek annál inkább.

Miután az LMP két feljelentést is tett a Balaton-törvény megsértésével engedélyezett, a tóba fél kilométer mélyen benyúló balatonfenyvesi óriásmóló miatt (az első esetben a nyomozást elutasító határozatban maga a rendőrség is célzott a törvénysértésre), Balatonmáriafürdőt pedig elborítja a frissen lerakódott iszap, lassan az állami intézményrendszer is mozgásba lendül. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint Balatonmáriafürdő partjainál fél méter vastag iszap halmozódott fel, két strand működtetését is ellehetetlenítve, hasonló problémát egyetlen más önkormányzat sem jelzett eddig a vízügynek.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

A jelenség okait nem ismerik, az viszont biztos, hogy nem lehet rá gazdaságos műszaki megoldást találni az idei szezonkezdésig. A polgármesterrel folyamatosan egyeztet a vízügy, és helyesli, hogy a mederkotrást majd csak egy felmérést követően tervezik meg, addig bejáróstégeket építenek a fürdőzők számára.

 

Az OVF adatai szerint a balatoni mederüledék vándorlásáról az 1970 éves végén történtek utoljára kisebb területre, a Keszthelyi-öbölre kiterjedő vizsgálatok. Ezek eredményeként alakítottak ki iszapcsapdákat a Zalatorokban és Balatongyöröknél, amelyek mára már szinte teljesen feltöltődtek. A lebegő iszapot – amit ezekkel a csapdákkal nem lehet megfogni – vékony rétegkotrással távolították el nagy területeken a Keszthelyi- és a Szigligeti-öbölben, még az 1980-90-es években.

Az iszapvándorlás természetes folyamat, a balatoni iszap ma már szinte csak a tó természetes életéből származik. Ez a feltöltődés igen lassú folyamat, a balatonmáriaihoz hasonló jelenségre nem kell számítani máshol – emelte ki a vízügy nyilatkozata, ami ugyanakkor indirekt módon arra utal, hogy a szomszédban épült, az áramlási viszonyokat megváltoztató óriásmóló a jelenség oka.

Az ügyben aktív egyik helyi civil szervezet, a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) közleménye szerint iszapolódás a területen eddig is volt, évente néhány centiméter, az elmúlt évben azonban rendkívüli méretet öltött, 50-80 centiméter iszapréteg rakódott le. A jelenség egyszerre zajlott a tómederbe fél kilométerre benyúló balatonfenyvesi kikötőmólók építésével. – Nem lehet szabadulni a gondolattól, hogy a két dolog összefügg. Biztosan tudni azonban nem lehet.

Tizenhárom éve, hogy félbehagyták a Balaton nyugati medencéjének a kotrását, és vele együtt abbahagyták az iszapkutatást. Azóta nem vizsgálják, hogyan alakulnak az iszapolódást befolyásoló balatoni áramlások – állítja a közlemény, amely szerint lehetséges, hogy a fenyvesi építkezés környezetvédelmi engedélyezése a formális szabályok betartásával történt, de az iszapkutatás hiányára tekintettel súlyos szakmai hiba, hogy nem előzte meg környezeti hatásvizsgálat.

– Kutatás és hatásvizsgálat hiányában nem tudjuk, hogy az iszapolódás meddig tart, mekkora munkát és költséget jelent majd a károk helyrehozatala. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a partvonalat és a tájképet egyaránt romboló építkezés, az iszapolódás hirtelen növekedése több önkormányzatnak és a nyaralók sokaságának fogja megkeseríteni az életét hosszú időre – fogalmaz a közlemény.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.