galéria megtekintése

Már a betegeken csattan a kórházak adóssága

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 22. számában
jelent meg.

7 komment


Danó Anna
Népszabadság

A tatai kórházban a minap „elfogyott” a röntgenfilm. Néhány kisebb darabot sikerült még valahol a kórházban összeszedni, ezért az ott dolgozók a folyosón sorba állították a gyerekeket, kiválogatták közülük a kisebbeket, ők hozzájutottak a diagnosztikai vizsgálathoz, a többieket hazaküldték.

Szinte bármelyik intézményben előfordulhat, hogy át kell ütemezni a diagnosztikai vizsgálatokat
Szinte bármelyik intézményben előfordulhat, hogy át kell ütemezni a diagnosztikai vizsgálatokat
Beliczay László / MTI

Egy nagyobbacska, 174 centiméter magas fiút, akinek a tüdőgyulladása miatt volt szüksége a röntgenre, hazaküldtek. Mondván, ő biztosan nem fér rá a filmre. Az anyja azt mondta utóbb az RTL Klub híradójának, még soha nem érezte magát annyira frusztráltnak és megalázottnak, mint amikor a beteg fiával egyszerűen hazaküldték. Azt is elmondta: nagyon hosszú sort kellett végigállniuk, mire ez kiderült. Csak másnap mehettek vissza a vizsgálatra.

Hiába kerestük a tatai kórház főigazgatóját, a titkársága csak annyit közölt: a főigazgató nem nyilatkozik, egyelőre vizsgálódik az ügyben. Nem ez az egyetlen példa arra, hogy a kórházak pénz- és anyaghiány miatt nem tudják ellátni a betegeiket. A sajtóban naponta jönnek elő a legkülönbözőbb esetek. A mentőszolgálat gyakran műszakonként csak az autók 60 százalékát tudja munkába küldeni ember- vagy eszközhiány miatt, ezért az utcán összeesők olykor 40-60 percet várnak a segítségre.

 

Az őrzött szállításra szorulók (ilyenre súlyos betegeknek van szükségük, amikor egyik kórházból a másikba kell átszállítani őket valamilyen beavatkozásra) időnként nyolc órát is várakozni kényszerülnek. Tavasszal az orosházi kórház gyerekambulanciáján nem volt lázmérő, az orvos a kezével állapította meg, hogy a kicsi lázas. Mind gyakrabban hiányoznak a gyógyításhoz szükséges anyagok, mert a beszállító cégeknek az az egyetlen fizetést kikényszerítő eszközük, ha szigorítják a szállítási feltételeket.

Kurucz Árpád / Népszabadság

Lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta, egyre gyakrabban vannak ilyen „egyedi” esetek. Átlagosan 210 napot késnek a kórházak a számláik rendezésével, de akad olyan intézmény is, amely több mint egy éve nem fizetett. Hozzátette: a külföldi tulajdonú cégeknél általában az anyavállalat tiltja meg, hogy a hosszú ideje tartozóknak anyagot, eszközt szállítsanak, a magyar tulajdonú cégeknek viszont nincs annyi tőkéjük, hogy finanszírozzák az olykor akár egy éve is tartozók működését, ezért vagy nem szállítanak, vagy ha mégis, kizárólag készpénzért.

A baj lassan kezelhetetlenné válik, a legutóbb nyilvánosságra hozott adatok szerint az intézmények már 74 milliárddal tartoztak a beszállítóiknak. Azóta ugyan kaptak a kórházak tízmilliárd forintot, de lapunknak több intézményvezető is azt mondta: az összeg nemigen csökkentette a tartozás összegét, hiszen azt naponta újratermelik. Gyakran a napi harminc-hatvan beteg ellátására alkalmas szakrendelőbe 120 beteg is jön. Egy darabig lehet valahogy ezt a helyzetet menedzselni, de egyszer csak „megcsuklik” majd a rendszer – mondták.

Kurucz Árpád / Népszabadság

Legutóbb Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár ígért totális konszolidációt a kórházaknak és nagyobb döntési szabadságot az intézményvezetőknek. Szeptember elején úgy becsülte, legkésőbb a jövő év első negyedében minden a helyére kerül: a tartozásokat lenullázzák, és átalakítják a finanszírozási rendszert.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető