Július elején jelentette be Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, hogy a rezidensek felmenő rendszerben nem egy-egy konkrét kórházzal, hanem az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtal (ENKK) létesítenek majd közalkalmazotti jogviszonyt, bérüket pedig a központi költségvetésből biztosítják. (A kezdő rezidensek illetménye az intézkedés bevezetésével bruttó 205 320 forint, és az ösztöndíjprogramban részt vevők – attól függően, hogy hiányszakmára vagy egyébre jelentkeztek – 200-100 ezer forinttal egészíthetik ki a havi jövedelmüket.) Azzal, hogy ezt az összeget a költségvetés magára vállalta, a kórházak büdzséjében 3-5 milliárd forint maradhat.
Az új foglalkoztatási forma meglehetősen népszerű lett a szakorvosi programba jelentkezők körében: míg 2010-ben a szakorvosi képzésben négyszázhúsz jelentkező volt, a 2015-re meghirdetett államilag támogatott szakképzésbe már 1167 frissen diplomázottat foglalkoztathatnának az intézmények.
A miniszter által meghatározott és jogszabályban kihirdetett kvótákat területarányosan hirdették ki. Csakhogy a végzettek nagy többsége a fővárosba jelentkezett, és a Semmelweis Egyetem a központi régióban elsőként minden eddiginél több, 200 rezidens foglalkoztatására jelentkezett be az ENKK-nál. Ez egyben azt is jelenti, hogy a régióhoz tartozó csaknem másfél tucat betegellátóhelynek a maradék 100 helyen kellene osztoznia.
A fővárosi kórházak az elmúlt hónapokban szinte folyamatosan interjúztatták a hozzájuk bejelentkező szakorvosjelölteket, ám többségük
a kvóta átrendezéséig nem tudja foglalkoztatni az egyetemről frissen kikerült fiatalokat.
Van olyan hely, ahol azt javasolták a frissen végzett és budapesti kórházi állásra pályázónak: jöjjön vissza januárban, mert addigra meghirdetik az újabb álláshelyeket a programban. Más kórházi vezetők viszont hazardíroztak, és saját bérköltségük terhére július elsejétől munkára fogták a fiatalokat. Ha a kvótaátcsoportosítás mégsem a számukra kedvező módon alakul, akkor rajtuk marad ez a költségteher.
Megoldásként kínálkozna a keretszámok újraírása, ám egyelőre ez sem lehetséges, mert a debreceni képzőhelyen októberben ér véget az év, fejeződnek be a vizsgák, s addig azt sem lehet tudni, hogy az oda leosztott kvótából marad-e átcsoportosítható. Mint ahogy most már az is kérdéses: elegendő-e a célra elkülönített költségvetési forrás.
Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint az egyértelműen az új rendszer sikere, hogy még el sem indult, és máris kimerült a keret. Van olyan kórház is, amely ebben az új rendszerben egyetlen osztályára 17 rezidenst kért, ez még számunkra is túlzónak tűnik – mondta, hiszen nem az a cél, hogy az orvoshiányt pótolják az intézmények, hanem, hogy jó minőségű gyakorlati oktatást kapjanak a fiatal orvosok. Hozzátette: kérték, hogy a rezidensjelöltek elosztásába a jövőben tegyenek be valamilyen minőségi szűrőt.
A Heim Pál és a Bethesda gyermekkórházak népszerűek a gyermekgyógyász szakorvosi pályára készülők között, itt minden évben van túljelentkezés a gyakornoki helyekre. Dénes Tamás hozzátette: a jövőben meg kellene határoznia az egészségpolitikának, hogy mekkora ellátórendszert akar fönntartani és ahhoz mennyi orvosra van szüksége a magyar egészségügynek.
Dénes Tamás szerint a legutóbbi egyeztetéseken annak érdekében, hogy felgyorsuljanak a kinevezések, megoldásként szóba került, hogy öt rezidens kinevezését automatikusan jóváhagynák, a többiről pedig ágyszám alapján döntenének.
