Magyarországon volt igény a csúszópénzre
A szervezet már 2010 előtt is kimutatott korrupciós területeket az energiaberuházások környékén. Az érdekcsoportok részéről megvolt a kínálat, a törvényhozóban pedig a kereslet a csúszópénzre. Fontos pontként azonosították a szabályozó hatóságot, amelynek az erősen központosított iparággal szemben a fogyasztók érdekeit kellett volna képviselnie, ám a szervezet éppen ennek fordítottját tapasztalta. Már akkor úgy vélték, hogy az orosz állami vállalatok komoly nyomást gyakorolnak a dél- és kelet-európai szabályozásra, ami az egész térség energiabiztonságát veszélyezteti.
– A korrupció működéséről alkotott eddigi elképzelések ma már nem érvényesek. Az jóval kiterjedtebb, bonyolultabb és immáron nemzetbiztonsági kockázatot jelent – vélekedett Antal Attila, az Energiaklub jogi szakértője. Bart István, a szervezet társelnöke az állam szerepének felértékelődését látja. Az Energiaklub szerint magánszereplők – ha úgy tetszik, oligarchák – ma már közvetlenül képesek magánérdekeik érdekében befolyásolni a törvényhozást, lerombolva ezzel a jog- és politikaalkotók függetlenségét. Törvénytelen helyzetek válnak törvényessé, mégpedig nem egyedi esetekben, hanem szinte rendszerjelleggel. Hozzájárul ehhez a lobbizás szabályozatlan helyzete is.
A tanulmánykötetben – amit az Energiaklub a Nyílt Társadalom Alapítvány pályázatának segítségével állítana össze – a korrupció mikéntjének, főbb szereplőinek feltérképezése mellett tanácsokat dolgoznak majd ki a korrupció felismerésére, a küzdelem eszközeire és a demokratikus politikaalkotás érvényre juttatásának mikéntjére is.