„Nincs oligarchaháború” – Interjú Varga Mihállyal

– Magáncégek adásvétele ügyébe a kormány soha nem szokott beleszólni. Nem volna szerencsés, ha ezt egy gazdasági miniszter megtenné. A jogászok majd eldöntik.

– De van véleménye az ügyről?

– Nincs.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

– Az RTL Klub mögött álló tulajdonosi cégcsoport is magáncég volt. Azt mégis véleményezte a kormány, ön is, sőt, a reklámadót is bevezették, aztán ötszázalékosra mérsékelték.

– Az RTL maga fordult még három évvel ezelőtt a gazdasági tárcához egy adózási kérdésben, úgyhogy az egy más ügy. Véleményeznünk kellett a szerződést.

– Andy Vajna, aki állítása szerint most tulajdonolja a TV2-t működtető céget, gyakorlatilag a kollégája, hiszen filmügyi kormánybiztos, Simicska Lajos pedig háborúban áll a kormánnyal. Ebben a fénytörésben sincs véleménye az ügyről?

– Az eladó, ha jól olvastam a sajtótudósításokat, elmondta feketén-fehéren, kinek adta el a társaságot. Ha ezt valaki vitatja, akkor joga van a bíróságon ezt megtámadni. Abból a szempontból mindenképpen tanulságos az eset, hogy Magyarországon az emberek fejében a sima gazdasági jellegű események is gyakran átpolitizálódnak.

– Mert folyik az oligarchaháború, nem?

– Én ilyet nem látok.

– Simicska Lajos és Orbán Viktor között van háborúzás.

– A piacgazdaságnak természetes velejárója, hogy cégeket alapítanak, létrehoznak, eladnak, felszámolnak. Miért volna ez másképp Magyarországon?

– Ez nem egy álszent válasz? Ha Andy Vajna tulajdonolja a TV2-t, az kormányközeli televízió lesz.

Veres Viktor / Népszabadság

– Miért lenne az? Bízzuk rá majd a szerkesztőkre és az újságírókra. Emellett Dirk Gerkens is nehezen vádolható Fidesz-szimpátiával.

– Az Orbán–Simicska-affér után, amit ugye ön, ha jól értettem, cáfol...

– Az affért nem cáfoltam.

– Oligarchaháborúk vannak.

– Az oligarchaháború azt jelentené, hogy olyan gazdasági érdekcsoportok vannak, vagy olyan tulajdonosok, akik beleszólnak a politikai döntésekbe. Ez Magyarországon nincs így.

– Simicska Lajos nem szólt bele? Nem azért volt a konfliktusa Orbán Viktorral?

– Simicska Lajos nem szólt bele. Azért volt konfliktusa, mert bele akart szólni, és ez Magyarországon nem megy.

– Ha esetleg a Simicska–Fonyó-médiacéghez kerülne a TV2, ön elmenne a Mokkába vagy a Tényekbe szerepelni? Vagy inkább távol tartaná magát, mint a Hírtévé esetében?

– Irigylem a problémáikat. Azért ilyen mélységben a gazdasági tárcánál nem foglalkozunk azzal, hogy éppen melyik médiacsoportnál vagy kereskedelmi televíziónál milyen változások vannak. Ha ilyen váltásra sor kerül, majd mérlegelem. Engedtessék meg, hogy a miniszter is ember legyen! Ha valaki alpári stílusban támadja a kormány vezetőjét, aki az én miniszteri felkérésemet kezdeményezte, akkor nyilván erről személyes véleményem lehet. Ennek a következménye az, hogy miniszterek nem sűrűn mennek a Hír Televízióba.

– A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény passzusai szerint eleve gazdasági versenyhivatali engedély kell egy cég megvásárlásához, ha azok forgalma adott értéket elér. Fonyó Károly cége, a Megapolis állítása szerint megvásárolta a TV2 Média Holding Kft.-t. Kellett volna a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulnia?

– Amennyiben a jogszabályok ezt mondják, akkor igen.

– Andy Vajna kért engedélyt, és utána tett vételi ajánlatot.

– Felkészültebb jogászai vannak.

– A Gazdasági Versenyhivatal engedélye nélkül Fonyó Károly cégének állítólagos szerződése érvénytelen?

– Nem vagyok jogász. Valószínűleg a szerződés nem hatályos, ha a GVH-engedély nem volt hozzá csatolva.

– Tavasszal Ön a letelepedési kötvényről azt nyilatkozta, az offshore hátterű közvetítő cégek miatt meg kell vizsgálni a konstrukciót.

– A konstrukció sikeresnek bizonyult.

– Sem az offshore háttér, sem az nem zavarja Önt, hogy a 2013 nyara óta 230 milliárd forint értékben jegyeztek letelepedési államkötvényt, de csak 205 milliárd folyt a központi büdzsébe, 25 milliárd a közvetítő cégeknél landolt?

– 205 milliárd viszont befolyt.

Bevándorlás, kerítés: ha 200 milliárd, akkor annyi

– Azaz pénzkérdés a bevándorlás.

– Magyarország soha nem zárta be azok előtt a kaput, akiket az életükben fenyegetnek, vagy akik háborús övezetből veszélyek elől menekülnek. De a gazdasági bevándorlás egy más kérdés. Aki letelepedési kötvényt vesz Kínában, az nem feltétlenül akar ide telepedni, de hogyha igen, és 300 ezer eurót kifizetett azért, hogy vásároljon magyar államkötvényt, akkor azt mondom: ennek az illetőnek a Magyarországra érkezése, az itteni letelepedése mégiscsak előnnyel jár az ország számára. Lehet, hogy vállalkozást indít, munkahelyet hoz létre, adót fizet. Beszéljünk őszintén: más az, aki azt mondja, hogy Magyarországon bőkezűbb a szociális ellátás, és ő itt akar segélyt igénybe venni, vagy itt akarja a gyerekét taníttatni. Ezt mérlegelni kell egy országnak. Senkinek nem ad semmilyen nemzetközi jogszabály arra felhatalmazást, hogy azt mondja, én itt szeretnék élni, és én ide költözöm. Ilyen jog nincs.

Veres Viktor / Népszabadság

– Lehet már tudni a pontos végösszegét a kerítésépítésnek? A miniszterelnök, de külügyminiszter úr is nyilatkoztak már arról, hogy a román–magyar határra is az előkészületeket megtették, és adott esetben lesz hasonló kerítés.

– A nemzeti konzultáción az emberek úgy döntöttek, Magyarország biztonságát meg kell erősíteni. A folyamatos bevándorlói nyomás fékezésére, megállítására kerítéseket építettünk a szerb–magyar és a horvát–magyar határon. Azt gondolom, helyesen tettük, hiszen ennek az ország biztonságát erősítő hatása van. A költsége eddig közel 40 milliárd forint volt.

– A parlament szavaz arról, hogy ez az összeg 60 milliárd legyen.

– Megemeljük a tartalék összegét, hogy ha még további költségek merülnek föl, akkor ezt finanszírozni tudjuk.

– Mi a végösszeg? Van határ?

– Mindennek van korlátja.

– A miniszterelnöki akarat?

– A hiány reményeink szerint év végére 2,4 százalék körül fog alakulni, és az a 60 milliárd forint pedig, amit pluszban tartalékként erre a célra fogunk elkülöníteni, rendelkezésre áll az idejében meghozott feketegazdaság visszaszorítását lehetővé tevő kormányzati intézkedések miatt.

– Tehát mennyi a mozgástér?

– Jövőre 200 milliárd forint tartalékunk van. Elég komoly forrásokkal rendelkezünk arra az esetre, ha a bevándorlói nyomás marad, és ennek költségei lesznek. Ha a 200 milliárdot arra kell elkölteni, hogy a bevándorlási helyzetet kezeljük, akkor arra fogjuk költeni. Ezt azért nem tartom valószínűnek, tekintettel arra, hogy a horvát határ lezárása után elenyésző mértékűre esett vissza a Magyarországra érkezőknek a száma.

Tud ultizni, de...

– Matolcsy Györgyhöz hasonlóan az unortodoxia útjára lépett Ön is, vagy legalábbis valamilyen avantgárd irányt vesz?

– Nem ez alapján mérlegelem a döntéseket, hogy mi az, ami unortodox és mi az, ami nem. Az alapján mérlegelem, hogy a célhoz hogyan tudunk a legkönnyebben eljutni.

– Tud ultizni? A Bibó Kollégium zárt rendezvényén Orbán Viktor az utódjáról azt mondta...

– Igen, gondoltam, hogy a kérdés nem azért kerül elő, mert hárman vagyunk, és pont ennyi ember kell egy ultipartihoz. Ultizni tudok, de keleti nyelvet nem beszélek, úgyhogy sajnos...

– De 2011-ben Ön volt a miniszterelnök favoritja Egerben a kihelyezett Fidesz-frakcióülésen, de Ön jelezte állítólag: nem ambicionálja a miniszterelnöki posztot.

– A legendák nem tényeken alapulnak.

– Ez nem legenda volt, egy Wikileaks-távirat is igazolja. Tehát pénzügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter szeretne maradni.

– Testhezállóbbnak érzem ezt a feladatot.

– Rogán Antal kommunikációs és tájékoztatási miniszter lett, miniszterelnöki kabinetfőnökként várhatóan közvetít a kormány és a jegybank között, vagy kapcsolattartó lesz. Ez nem sérti a Nemzetgazdasági Minisztérium vagy a miniszter a hatáskörét vagy jogosítványait?

– Ha ez a kommunikációra vonatkozik, nem. Rendkívül sok lehetőségünk van a jegybankkal kommunikálni, egyeztetni. A kollégáim ezt minden törvényjavaslatnál meg is teszik, a felügyelőbizottságban ott van az általunk delegált két fő, a jegybank tulajdonosa igazából a magyar állam, és a magyar államnak ezt a jogosítványát a gazdasági tárca gyakorolja. De szerintem nincs olyan terület, amit ne lehetne még hatékonyabbá, még jobbá tenni. Rogán miniszter úr munkája nyilván ezt a funkciót fogja kiegészíteni.

– Szokott Matolcsy Györggyel ebédelni vagy vacsorázni?

– Egyeztetni szoktam vele is, igen.

– Jóban vannak? A hírek arról szóltak, hogy nem is köszönnek gyakorlatilag egymásnak.

– Nagyon jó munkakapcsolat van közöttünk.

NAV: túl sokan vannak

– Januártól átalakul a NAV, Tállai András államtitkár szerint ezt minden NAV-alkalmazott várja, ám mi nem ezt hallottuk. Senki sem tud semmit. Nincs vita, hogy van mit átalakítani, de miért pont most?

Veres Viktor / Népszabadság

– A gazdaság konszolidációja megtörtént, de a NAV-hoz 25 éve nem nyúlt senki, miközben jelentős változások történtek. Augusztusban létrejött egy munkacsoport a NAV, az NGM, a BM, az MKIK és egy nagy tanácsadó cég munkatársaival. Furcsállnám, ha a NAV alkalmazottai nem lennének képben, mert 19 ezren válaszoltak arra a kérdőívre, amit a témában kiküldtünk, s amelyeket feldolgoztunk. A hatóság átvilágítása szeptember végére befejeződött.

– A kérdőívben viszonylag általános kérdések voltak. Vida Ildikó, amikor annak idején benyújtotta lemondását, azt mondta, hogy számára nem volt elfogadható, hogy a NAV átalakításáról nélküle döntöttek.

– Elnök asszony hivatali idejében nem volt ilyen döntés. Ennél jobban nem tudtuk bevonni az alkalmazottakat, mindenkinek megkérdeztük a véleményét. Megkérdeztük a vállalkozásokat is. A kodifikációs rész most készül, de időben mindenki meg fogja tudni, mi a következő lépés.

– Nem vagyunk kicsit kicsúszva az időből?

– Nem. Ezek a döntések a NAV belső működését érintik, és nem a vállalkozókat, magánszemélyeket. Az intézmény működési hatékonyságát szeretnénk javítani.

– Az eljárásrend, az első- és másodfokú adóhatóság jogkörei, a bíróság előtti ügyek menete nem fog változni?

– De.

– Már január elsejétől?

– Erről a kinevezett kormánybiztos fog majd előterjesztést készíteni, de szeretnénk minél hamarabb lezárni ezt az átalakítást. A NAV egy hasonló ország adóhivatalához képest ma jóval nagyobb létszámmal működik. Ez a 23 ezer fő minden összevetésben jóval felette van a szükséges létszámnak.

– Mekkora elbocsátást terveznek a 23 ezerből?

– Ez fog eldőlni a következő hetekben. Magam több embert szeretnék a terepen látni. Jelenleg nagyjából négyezren végeznek ilyen munkát, de nincs eleve meghatározott szám. Nem lesz 23 ezer főre szükség, de a jelentős többségre igen. Azt is tudomásul kell venni, hogy jóval kevesebb a vámszervek munkája, mint korábban. És lesz olyan terület is, ami a kormányablakoknál jelenik meg.

– Mikortól?

– Minél hamarabb, de ha a második félévben kerül sor erre, az sem baj. A mostani koncepció szerint egyben marad a NAV.

Gyülekeznek a fellegek

– Miből fogunk növekedni 2016-ban? Az építőipar számai, a hitelezési hajlandóság nem túl szívderítő, a Volkswagen-botrány egyelőre nem számszerűsíthető hatásáról nem is beszélve.

– Az az érdekes helyzet állt elő, hogy hitelezés nélkül is tudott növekedni a gazdaság.

– Uniós támogatások révén főleg. Elzárták volna a pénzcsapokat?

– Nem, de a ciklikusság miatt most sokkal kevesebb jön. Ezzel számoltunk. Próbáljuk a kifizetéseket gyorsítani, a pályáztatásokat előrehozni. S arról sem mondtunk le, hogy a bankadó csökkentése megmozdítja a banki hitelezést. Februárban a bankok azt vállalták, hogy növelni fogják a hitelezési hajlandóságukat.

– Akkor minisztertársa, Lázár János pesszimista? Mert azt mondta egy múlt heti konferencián, hogy ahhoz is vért kell izzadni, hogy 2 százalék legyen a növekedés.

– A világgazdaságban látszó problémák révén mindenki lefelé módosítja a számait, gyülekeznek a fellegek, de a magyar gazdaság lendülete megmaradhat. A hitelezési korlátok lebontása, a támogatások felgyorsítása, a lakásépítési csomag elfogadása napirenden van. Át fogjuk tekinteni a közfoglalkoztatást, hogy a rugalmas munkaerőpiac hogyan tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.

– Piaci hírek szerint ismét rosszabbra fordult a viszony a kormány és a bankszektor között, mert nem indult be még a hitelezés, holott a cél az lett volna, hogy a növekedési hitelprogramot a piaci hitelek váltják ki. Miről folynak az egyeztetések?

– Össze lehet kapcsolni gazdaságösztönző lépéseket: a lakásépítés támogatása önmagában is növelheti a hitelezést. A családi otthonteremtési kedvezmény elindítása is várakozáson felüli eredményt hozott.

– Hatezer darabról beszélünk.

– A banki visszajelzések alapján sokan megmozdultak. Nincsenek elszigetelve egymástól az intézkedések. A bankokkal arról egyeztettünk, hol lehet a törvénymódosításával a hitelezést serkenteni. Vannak olyan szektorok, ahol a hitelkihelyezés kockázatosabb, szeretnénk, ha itt magasabb arányú lenne a hitelezés.

– Állami garanciavállalással?

– Ez is szóba jöhet. Erről is beszéltünk két héttel ezelőtt. Azt kérte a Bankszövetség, hogy a garancia intézményrendszerét nézzük át, és próbáljuk meg a banki hitelezést erről az oldaláról is segíteni. Összetett csomagot szeretnénk elkészíteni.

Áfacsökkentés a cementtől a villanyszerelésig

– Az építőipari adat kijövetele után, amely jelentős visszaesést mutatott mind a beruházások, mind a kiadott építési engedélyek számában, a gazdasági tárca előállt az áfa csökkentésével. Ez hol jelenne meg az építőiparon belül, és milyen mértékű lehetne?

Varga Mihály kollégáinknak elmondta: lesz létszámleépítés a NAV-nál Veres Viktor / Népszabadság

– Megnézzük, hogy az alapanyagoknál, a szolgáltatásoknál vagy a kivitelezésnél lehet-e módosítani. Szeretnénk ott lépni, ahol a feketegazdaság aránya is nagyobb, de nem zárom ki a teljes körű áfacsökkentést a lakásépítésnél, benne az anyagbeszerzéstől akár a villanybeszerelésig.

– Ez vonatkozna teljes projektekre és arra is, ha csak az erkélyt javítom meg tíz kiló cementből?

– Igen. Ha valaki használt lakást vesz, akkor felújítást is végrehajt, márpedig a gazdaság növekedését ez is ösztönzi. Az a cél, hogy – a mostani hétezer darabhoz képest – a kedvezmények, támogatások révén újra elérhető közelségbe kerüljön már 2016-ban is a 2000-es években még 35 ezres épített lakásszám.

– Lesz őszi adócsomag? Úgy tűnik, mintha kellene egy.

– A legfontosabb döntéseket a parlament elfogadta, de kisebb ambícióval lehet áfacsökkentésről beszélni.

– Netadó vagy Google-adó lesz?

– Nincs szó erről. Olyan cégek megadóztatása jöhet szóba, amelyek Magyarországon tevékenykednek, de nem Magyarországon adóznak. Az Uber, az Airbnb ilyen.

– Az Airbnb után lehetne adózni gond nélkül.

– Kérdés, hogy meg is történik-e.

– Mi a helyzet a Facebookkal, Uberrel?

– Ezt már sok ország tervezte. Ezek a cégek ott adóznak, ahol a telephelyük van, például Írországban. Arra törekszünk, hogy ott adózzanak, ahol szolgáltatnak.

– Minden ország ezt szeretné, de hogyan lehet elérni?

– Van, akit ellenőrzéssel, van, akit tárgyalásokkal lehet meggyőzni.

– Kivel tárgyalnak és kit fenyegetnek?

– Az Ubernél mégiscsak az a helyzet, hogy taxisszolgáltatást csak bizonyos feltételek teljesülése mellett lehet végezni. Ezeket a feltételeket sok esetben az Uber nem teljesíti, versenyhelyzetet felborító magatartást folytat. Ilyenkor fel kell lépni az adóhivatalnak és másnak is. Az Uber több országban is kezdeményezett már egyeztetést, mi is ezt szeretnénk.

– Az Uber még nem akart leülni a NAV-val tárgyalni?

– Kommunikáció már van.

– A Facebook megadóztatását nem egyszerűbb közösségi szinten megoldani, az unióval vagy akár OECD-vel karöltve? Elég sok törekvés figyelhető meg az agresszív adótervezés visszaszorítását illetően.

– Ebben partnerek akarunk lenni, hiszen látjuk, hogy Olaszországban hogy tört bele a bicska a Google megadóztatásába. De az uniós intézkedés egy kissé nehézkes, így önálló fellépés is kell.

A közmunka és a 100 százalékos cél

– A közfoglalkoztatás segítheti majd a növekedést?

– Meg kell vizsgálni, hol tart a három éve bevezetett rendszer, mi az előnye és a hátránya.

– Hol a hátránya?

– Egyre több vállalkozó mondja, hogy bizonyos szektorokban a foglalkoztatás főleg szezonban nehézzé vált, mert az alkalmazottak egy része kényelmesebbnek érzi a közfoglalkoztatást, mint ha piaci alapon helyezkedne el. Meg kell nézni, hogyan lehet módosítani a szabályokat, hogy a közmunka valóban csak átmenet legyen.

– Most hét százalék azok aránya, akik ki tudnak lépni a munkaerőpiacra. Mi a cél?

– Nyilván száz százalék. De amíg a piac nem képes mindenkit foglalkoztatni, köztes megoldást kell találni.

– Milyen új eszközt akar a kormány bevetni?

– Az átképzések szélesebb támogatása és a szakképzési rendszer kiterjesztése a két fő eszköz.