A TSB/AWF és az Eyes on Animals nevű szervezetek legfrissebb jelentése az EU-tagállamokból Törökországba irányuló, több ezer kilométeres távolságot elérő közúti szállítással kapcsolatos problémákat foglalja össze az élő juh-, kecske- és szarvasmarha-szállítás során. A szerkesztők öt év felderítő munkájának tapasztalatait gyűjtötték össze, melynek során 93 nap közúton töltött ellenőrzés révén 352 élőállat-szállítmányt vizsgáltak meg. Több ezer fényképet, sok száz órányi videofelvételt és összesen több mint ezer oldalra rúgó vizsgálati jegyzőkönyvet készítettek. Dokumentálták a vonatkozó jogszabályok megsértését és azt, hogy ezek hogyan hatottak az állatok jólétére.
|
A kereskedelem és a haszonszerzés érdekét előbbre helyezik az állatok védelménél
Szabó Bernadett / Népszabadság/archív |
A 2005/1/EK Tanácsi Rendelet biztosítja az állatok szállítás közbeni védelmét rövid és hosszú távon egyaránt az EU területén belül, valamint a harmadik ország területén a célállomásra érkezésig. A Lisszaboni Szerződés 13. cikkelye elismeri az állatokat érző lényekként, az állatok többsége nem kapja meg azt a védelmet, amelyet a 2005/1 rendelet szerint biztosítani kellene számukra. Az egyik leggyakoribb szabálysértés az ivóvíz, az élelem és a pihentetés hiánya, a túlzsúfoltság, az alacsony belmagasság, a maximálisan megengedett 30 Celsius-fokos hőmérséklet túllépése a kamion belsejében, valamint a szállító jármű nem az előírások szerinti műszaki kialakítása. Ezek következményeként dokumentálják azt, hogy az állatok stresszesek, legyengültek, szomjaznak, éheznek vagy megsérültek. Egyesek közülük egy idő után már nem képesek megbirkózni a fennálló körülményekkel, ezért elhullanak.
A vizsgálat öt éve alatt az állatok szállítási körülményeiben gyakorlatilag nem történt változás: az élőállat-szállítmányok 70%-a valamilyen módon megsérti a 2005/1 rendeletet, ezen belül többségük súlyosan. A szervezet által dokumentált összesen 247 szabálysértés a tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Bizottság hozzá nem értéséről és hanyagságáról tanúskodik, amennyiben nem léptek fel és jártak el a jogszabályok megsértőivel és az állatok számára szenvedést okozókkal szemben. Továbbá a közúti ellenőrzések hatékonysága az EU területén szintén szegényesnek mondható.
Öt év távlatában a bejelentésekre küldött válaszok mögött egy olyan kép rajzolódik ki, hogy
az illetékes hatóságok a valóságban meghajolnak az élőállat-szállításban érdekelt gazdasági szereplők, a mezőgazdasági lobbicsoportok és az azokat támogató politikai képviselők érdekei előtt.
Pencz szerint az, hogy például a Bizottság vonakodik az élőállat-szállítás leállításának gondolatától is, azt jelzi, hogy a kereskedelem és a haszonszerzés érdekét előbbre helyezi az állatok védelménél, és tulajdonképpen szemet hunyva hallgatólagosan beleegyezik abba, hogy az állatok szenvedése a szállítás velejárója.
A Welfarm és az Eyes on Animals arra szólítja fel az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU-ból Törökországba irányuló élőállat-export jelen formájának vessenek véget, mert az állatok számára borzasztóan sok szenvedéssel jár, valamint az EU saját jogszabályait számos esetben sérti.
|
Február 20-án Budapesten nagyszabású állatkínzás-ellenes tüntetést tartottak
Teknős Miklós / Népszabadság |
Óriási mennyiségű szarvasmarhát, juhot és kecskét exportál az EU Törökországba szörnyű körülmények között, amelyek végül ahhoz vezetnek, hogy
az állatok súlyosan szomjaznak, a hőstressztől és sérülésektől szenvednek, majd igen gyakran el is hullanak.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2014 között több mint 850 ezer juhot, 4500 kecskét és több mint 650 ezer szarvasmarhát szállítottak élve. Törökország a kecskéket, juhokat és bárányokat levágásra importálja, szarvasmarhát továbbhizlalásra és levágásra egyaránt, üszőket tenyésztési szándékkal a tejipar számára, valamint el nem választott borjakat levágásra.
Az utazási idő akár extrém hosszú méreteket is ölthet, amikor a szállítmányok napokon vagy akár egy héten keresztül kénytelenek várakozni a határállomáson sok esetben az időjárás viszontagságainak kitéve.
Kapikuléban az okozza a fennakadást, hogy nincsen kiépített infrastruktúra az élő állatok ekkora mértékű importjának befogadására. Kapikule Bulgáriából kilépve az EU-ból a török oldalon található. Különösen arra nincsen semmilyen létesítmény vagy megoldás, ha vészhelyzet adódik az állatok számára, és le kellene őket hajtani egy karámba, vagy hogy a hosszú várakozás során hogyan biztosítsák az állatok megfelelő ellátását. A két ország közötti senki földjén vesztegelni kényszerülő, sokszor túlzsúfolt szállítmányok számára egy fedél nélküli, árnyékot nem biztosító parkoló áll rendelkezésre. Ugyanitt egy közönséges tűzcsap slaggal áll mindössze azok rendelkezésére, akik valahogyan ivóvizet szeretnének vételezni. Egyes napokon akár 30 élőállat-szállító kamion torlódik fel szinte egymást súrolva várakozni ezen a szűk és minden felszereltséget nélkülöző helyen.
|
A leghosszabb szállítás meghaladja a négyezer kilométeres távolságot, illetve a 100 órás időtartamot
Eric Vidal / Reuters |
Tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy miután a szállítmányok elérték Törökországot, egyetlen olyan pihentető állomás nem létezik az országban, ahol az állatokat le lehetne hajtani karámba pihenni, megetetni, megitatni, ellátni őket, mielőtt továbbindulna a szállítmány a végső célállomása felé. A klímabeli szélsőséges különbségeket jól szemlélteti, hogy nyáron akár 45 fokig is felszökik a hőmérő higanyszála, télen pedig az ország keleti részén dermesztő hideg uralkodik, melyet időnként egy-egy hóvihar tarkít. Mindezek még inkább megnehezítik az utazás körülményeit.
Magyarország esetében a jelentés szerint 2010 és 2015 között az ellenőrzött szállítmányok legnagyobb része szarvasmarhaféle volt: üszők továbbhizlalásra és levágásra, valamint borjak. A legtöbb fuvarozó cég szintén magyar származású volt.
– Ugyanazokkal az ismétlődő állatjóléti problémákkal találkoztunk a Magyarországról induló fuvarozók 69 százalékánál, ezért az a benyomás alakult ki bennünk, hogy a 2005/1. rendelet végrehajtása a magyar hatóságok számára strukturális problémát okoz
– fogalmaz a jelentés. A panaszaikra és az Európai Bizottság közbenjárására született intézkedések képtelenek voltak megszüntetni a rendelettel kapcsolatos sorozatos szabályszegéseket, vagy legalább megelőzni azok kialakulását.
