galéria megtekintése

Magyarország milliókat fizet ki a többszörös gyilkosnak

9 komment


Lencsés Károly

Többszörös gyilkosnak és piti bűnözőnek egyaránt ítélt meg kártérítést az emberi jogi bíróság a rossz magyarországi börtönviszonyok miatt. Az ítélkező fórumot nem érdekli, ki miért ült. A pénz azonban el is úszhat, mert ha valakinek tartozása van – például nem fizette meg a bűnügyi költséget –, azt behajthatják.

Sokak igazságérzetét sértheti, hogy az emberi jogi bíróság látszólag kőkemény bűnözők érdekeit képviseli. Csakhogy nem erről van szó, mert

az elítéltek sanyargatása egyetlen jogállamnak sem lehet a célja.

Vannak ugyanis olyan nemzetközi standardok, amelyeknek meg kell felelni, és ha ezt Magyarország figyelmen kívül hagyja, szégyenpadra ültetik.

 

Összességében máris legalább félmilliárd forintot kell kifizetnie az államnak, mert a strasbourgi fórum eddig több mint száz fogvatartottnak ítélt meg kártérítést az embertelen börtönviszonyok miatt.

De ez könnyen lehet 15-20 milliárd is, mert három és fél ezer panasz még elbírálásra vár, s az elítéltek folyamatosan újabb beadványokat nyújtanak be.

A bíróságot meg nem érdekli, hogy ki miért került rács mögé, mert az emberi jogok európai egyezményének a kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmáról szóló passzusa mindenkire érvényes. Az ítélkezési gyakorlat pedig azt mutatja, hogy azokat, akik éveket húztak le olyan szűkös zárkában, amelyben az egy főre eső mozgástér a három négyzetmétert sem éri el, kártérítés illeti meg.

Az amúgy is szűkös cellák egy részében ráadásul csak függöny választja el a lakótértől a mellékhelyiséget, s a fűtés és a szellőzés sem mindenütt megfelelő.

A raboknak fürdésre sok esetben hetente csak egyszer biztosítanak lehetőséget,

néhol meg élősködők keserítik meg az elítéltek mindennapjait. Az emberi jogi bíróság a panaszok vizsgálata során ezeket a körülményeket is mérlegeli, legyen szó rablógyilkosról vagy pitiáner tolvajról.

A legutóbbi – január elején született – strasbourgi verdikt szerint

26 ezer euró (átszámítva több mint 8 millió forint) jár például az 1992-es gyöngyösi kettős emberölés és más bűncselekmények miatt 1997-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt férfinak,

mert hosszú ideig olyan zárkában tartották, ahol alig több mint két négyzetméternyi szabad terület állt a rendelkezésére. Ő húsz év után akár szabadulhatott is, mert a verdikt kihirdetésekor nem létezett az első Fidesz-kormány által bevezetett tényleges életfogytiglan.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság/archív

Nem kell azonban ennyi időt börtönben tölteni ahhoz, hogy valaki némi pénzhez jusson, mert egy volt újságíró alig több mint egy esztendő után kapott 5300 eurót. Az indokolás: a szűk zárkával egy légtérben volt a WC, és a fűtés sem volt tökéletes. Őt azért ítélték el, mert közreműködött egy rokona feleségének meggyilkolására szervezett akcióban. Ez végül nem sikerült, de az érintetteket lecsukták.

Az a fogvatartott is nyert tavaly, aki ittas vezetés és garázdaság miatt került rács mögé. Ő mindössze nyolc hónapig ült Baracskán, de olyan zárkában, ahol 17 társával együtt osztozott harminc négyzetméteren. Mellesleg a rossz élelmezés miatt húsz kilót fogyott is. Az emberi jogi bíróság mindezt ötezer euróra taksálta.

Egy közlekedési baleset gondatlan okozója hasonló körülmények közé kerülhet.

Élete harmadát töltötte a rácsok mögött egy férfi, aki 2013-ban kapott 12 ezer eurót, mert két és fél évig olyan helyen tartották, ahol nagyjából két négyzetméternyi hely jutott egy főre a zárkában. Ő tulajdonképpen piti gazember, mert azt rótták a terhére, hogy az áldozatait meghívta egy kévére, és altatót csempészett az italukba. Amikor a szer hatni kezdett, kifosztotta a magatehetetlen embereket, és ezért csaknem hét évre ítélték.

Egy rendőrgyilkost sem lehet embertelen körülmények között tartani

– figyelmeztetett az emberi jogi bíróság már 2010-ben. A betörőt 2003-ban érték tetten, de tüzet nyitott a nyomozókra. Egyiküket megölte, miközben maga is súlyosan megsebesült, és emiatt tolószékbe kényszerült. A férfi máig börtönben van. Neki 12 ezer euró kártérítés járt, mert egy ideig nem biztosítottak számára az állapotának megfelelő körülményeket.

Fotó: Szabó Barnabás / Népszabadság/archív

A legszebb történet egyébként bizonyos F. úré, aki tavaly kapott három és fél börtönben töltött esztendő után 15 ezer eurót. Róla annyit sikerült megtudni, hogy időközben szabadult, de nem örülhetett sokáig a pénznek, mert állítólag ismét rács mögé került.

A fogva tartás körülményei miatt aztán újabb panaszt nyújtott be Strasbourghoz.

A fegyintézetben túl sokat persze nem kezdhet a forintmilliókkal. A hatályos szabályok szerint a letéti pénzből – ennek része a kártérítés is, ha valaki azt a börtönbe kéri – a rácsok mögött élő krőzusok legfeljebb havi nagyjából ötven-százezret költhetnek; a szigorú rezsimre ítélt nagy gazemberek kevesebbet, a büntetésüket enyhébb fokozatban töltő kisstílű bűnözők többet. Ebből levonnak napi 450 forint rabtartást is attól, aki nem dolgozik, és minden egyéb követelést, beleértve a vádlottra terhelt bűnügyi költséget.

A pénz egyébként általában az ügyvédek letéti számláján landol, amit azután ők utalnak tovább. Különben amire a megítélt összeg megérkezik, a panaszosok zöme már kiszabadult, így nyugodtan költekezhetnek.

Már ha meg nem találják őket valamilyen adósság – például a meg nem fizetett bűnügyi költség, esetleg az ügy korábbi sértettjének járó kártérítés – miatt.

Amíg az ügy nem évül el, minden tartozás az általános szabályok szerint behajtható, a könnyen jött – bár kétségkívül nem ajándékba, hanem az elszenvedett sérelmekért kapott – pénz tehát el is úszhat. Ilyen esetről viszont nemigen hallani, hiszen az esetenként hét-nyolcmilliós összeg sorsa később már szinte követhetetlen. A kártérítésből előre levonni pedig semmit nem lehet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.