Összességében máris legalább félmilliárd forintot kell kifizetnie az államnak, mert a strasbourgi fórum eddig több mint száz fogvatartottnak ítélt meg kártérítést az embertelen börtönviszonyok miatt.
De ez könnyen lehet 15-20 milliárd is, mert három és fél ezer panasz még elbírálásra vár, s az elítéltek folyamatosan újabb beadványokat nyújtanak be.
A bíróságot meg nem érdekli, hogy ki miért került rács mögé, mert az emberi jogok európai egyezményének a kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmáról szóló passzusa mindenkire érvényes. Az ítélkezési gyakorlat pedig azt mutatja, hogy azokat, akik éveket húztak le olyan szűkös zárkában, amelyben az egy főre eső mozgástér a három négyzetmétert sem éri el, kártérítés illeti meg.
Az amúgy is szűkös cellák egy részében ráadásul csak függöny választja el a lakótértől a mellékhelyiséget, s a fűtés és a szellőzés sem mindenütt megfelelő.
A raboknak fürdésre sok esetben hetente csak egyszer biztosítanak lehetőséget,
néhol meg élősködők keserítik meg az elítéltek mindennapjait. Az emberi jogi bíróság a panaszok vizsgálata során ezeket a körülményeket is mérlegeli, legyen szó rablógyilkosról vagy pitiáner tolvajról.
A legutóbbi – január elején született – strasbourgi verdikt szerint
26 ezer euró (átszámítva több mint 8 millió forint) jár például az 1992-es gyöngyösi kettős emberölés és más bűncselekmények miatt 1997-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt férfinak,
mert hosszú ideig olyan zárkában tartották, ahol alig több mint két négyzetméternyi szabad terület állt a rendelkezésére. Ő húsz év után akár szabadulhatott is, mert a verdikt kihirdetésekor nem létezett az első Fidesz-kormány által bevezetett tényleges életfogytiglan.
|
| Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
Nem kell azonban ennyi időt börtönben tölteni ahhoz, hogy valaki némi pénzhez jusson, mert egy volt újságíró alig több mint egy esztendő után kapott 5300 eurót. Az indokolás: a szűk zárkával egy légtérben volt a WC, és a fűtés sem volt tökéletes. Őt azért ítélték el, mert közreműködött egy rokona feleségének meggyilkolására szervezett akcióban. Ez végül nem sikerült, de az érintetteket lecsukták.
Az a fogvatartott is nyert tavaly, aki ittas vezetés és garázdaság miatt került rács mögé. Ő mindössze nyolc hónapig ült Baracskán, de olyan zárkában, ahol 17 társával együtt osztozott harminc négyzetméteren. Mellesleg a rossz élelmezés miatt húsz kilót fogyott is. Az emberi jogi bíróság mindezt ötezer euróra taksálta.
Egy közlekedési baleset gondatlan okozója hasonló körülmények közé kerülhet.
Élete harmadát töltötte a rácsok mögött egy férfi, aki 2013-ban kapott 12 ezer eurót, mert két és fél évig olyan helyen tartották, ahol nagyjából két négyzetméternyi hely jutott egy főre a zárkában. Ő tulajdonképpen piti gazember, mert azt rótták a terhére, hogy az áldozatait meghívta egy kévére, és altatót csempészett az italukba. Amikor a szer hatni kezdett, kifosztotta a magatehetetlen embereket, és ezért csaknem hét évre ítélték.
Egy rendőrgyilkost sem lehet embertelen körülmények között tartani
– figyelmeztetett az emberi jogi bíróság már 2010-ben. A betörőt 2003-ban érték tetten, de tüzet nyitott a nyomozókra. Egyiküket megölte, miközben maga is súlyosan megsebesült, és emiatt tolószékbe kényszerült. A férfi máig börtönben van. Neki 12 ezer euró kártérítés járt, mert egy ideig nem biztosítottak számára az állapotának megfelelő körülményeket.
|
| Fotó: Szabó Barnabás / Népszabadság/archív |
A legszebb történet egyébként bizonyos F. úré, aki tavaly kapott három és fél börtönben töltött esztendő után 15 ezer eurót. Róla annyit sikerült megtudni, hogy időközben szabadult, de nem örülhetett sokáig a pénznek, mert állítólag ismét rács mögé került.
A fogva tartás körülményei miatt aztán újabb panaszt nyújtott be Strasbourghoz.
A fegyintézetben túl sokat persze nem kezdhet a forintmilliókkal. A hatályos szabályok szerint a letéti pénzből – ennek része a kártérítés is, ha valaki azt a börtönbe kéri – a rácsok mögött élő krőzusok legfeljebb havi nagyjából ötven-százezret költhetnek; a szigorú rezsimre ítélt nagy gazemberek kevesebbet, a büntetésüket enyhébb fokozatban töltő kisstílű bűnözők többet. Ebből levonnak napi 450 forint rabtartást is attól, aki nem dolgozik, és minden egyéb követelést, beleértve a vádlottra terhelt bűnügyi költséget.
A pénz egyébként általában az ügyvédek letéti számláján landol, amit azután ők utalnak tovább. Különben amire a megítélt összeg megérkezik, a panaszosok zöme már kiszabadult, így nyugodtan költekezhetnek.
Már ha meg nem találják őket valamilyen adósság – például a meg nem fizetett bűnügyi költség, esetleg az ügy korábbi sértettjének járó kártérítés – miatt.
Amíg az ügy nem évül el, minden tartozás az általános szabályok szerint behajtható, a könnyen jött – bár kétségkívül nem ajándékba, hanem az elszenvedett sérelmekért kapott – pénz tehát el is úszhat. Ilyen esetről viszont nemigen hallani, hiszen az esetenként hét-nyolcmilliós összeg sorsa később már szinte követhetetlen. A kártérítésből előre levonni pedig semmit nem lehet.
