A Pulp Fiction címet viselő tanulmány elkészítéséhez a Climate Central egy brit erőművet vizsgált meg közelebbről. A Drax erőmű Európa legnagyobb olyan energiatermelője, amely a széntüzelésről a fatüzelésre állt át. A kutatás szerint az új fatüzelésű erőmű 15-20 százalékkal több szén-dioxidot bocsát ki, mint amikor szénnel üzemelt. A Climate Central jelentése alapján ez a többlet több millió tonna szén-dioxidot jelent.
Az elv Nagy-Britanniában is az lenne, hogy több fát ültessenek, mint amennyit elégetnek az erőművekben. A problémát az jelenti, hogy az elv a gyakorlatban rengeteg időt vesz igénybe. A Natural Resources Defense Council jelentése szerint
akár egy évszázadot is igényel, mire a kibocsátott szén-dioxidot az ültetett fák újra megkötik.
Ez pedig azt jelenti, hogy noha a biomassza-tüzelés technológiai értelemben megújuló energia, rövid távon nem alkalmas arra, hogy megkösse a szén-dioxidot, és ezért komoly szerepe lehet a szén-dioxid-koncentráció növelésében, illetve azon keresztül az éghajlatváltozásban.
Amíg az újonnan ültetett fák megnőnek, az extra szén-dioxid jelen van a levegőben, és hozzájárul az üvegházhatás erősödéséhez. Ezt a hatást az Európai Unió nem veszi figyelembe, hiszen a biomasszát karbonsemlegesnek tekintik, így
valójában az EU szén-dioxid-kibocsátása lényegesen magasabb lehet, mint ahogy az a hivatalos jelentésekben szerepel.
A fára alapozott energiatermelés lényege, hogy a fát az erdészetek kitermelik, shredderekben ledarálják, majd elégetik. A fokozott fakitermelés természetvédelmi szempontból is aggályos, ritka fajoknak veheti el az élőhelyét, ha nem marad öreg vagy holt fa az erdőben. A nagy erőművek miatt a beszállítás okozta környezetterhelés is gondot jelent, hiszen az alapanyag szállítása nagy földrajzi távolságokról történik. Ráadásul a fa tüzelése során termelődő energia 65-70 százaléka hő, és csak a fennmaradó rész villamos energia, ezért a tisztán áramtermelés energetikai értelemben óriási pazarlás.
A tanulmány szerint környezeti szempontból csak a kicsi, maximum 1 MW-os kapacitású lokális erőművek számítanak elfogadhatónak, amelyek helyi erőforrásokon alapulnak.
|
A napelemeket megadóztatják, a lakossági felhasználást nem támogatják
Vasily Fedosenko / Reuters |
Magyarországon a biomassza-tüzelés abszolút prioritásnak számít a megújulóenergia-szektorban: az ország energiafelhasználásának mintegy 13 százaléka származik jelenleg megújuló forrásból, és ennek döntő többségét a fafűtésre átállított korábbi szenes erőművek, az újabb (fát, pelletet vagy szalmát égető) biomassza-erőművek és a fával fűtött lakások adják. A kormány épp a napokban tette egyértelművé, hogy ezt az irányt tartja követendőnek a jövőben is: a szél- és a napenergiával szemben a biomassza kap elsőbbséget.
Ez a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy új szélerőmű építését 2010 óta nem engedélyezték, a napelemeket megadóztatták, a lakossági zöldenergia-beruházásokra – vagyis a napelemekre, a napkollektorokra és a hőszivattyús rendszerekre – pedig a korábbi tervekkel ellentétben nem adnak támogatást.
A biomasszára épülő koncepció azért kockázatos, mert a növények eltüzelését és a mezőgazdasági területek energetikai célú felhasználását jelenleg is rengeteg kritika éri:
könnyen lehet, hogy a közeljövőben – szélsőséges esetben akár már a hétfőn kezdődő párizsi klímacsúcson – a biomassza elégetése valamilyen köztes, a klímavédelemben nehezebben elszámolható kategóriába kerül.
