Közérthető nyelven írott jogszabályokat ígér a kormány – derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számában kihirdetett kormányhatározatból. A kabinet a közigazgatási rendszer korszerűsítését célzó Magyary-program keretében most egyszerűsítési programot is meghirdetett, amelynek célja kettős: csökkenteni kívánják az ügyfelek adminisztratív terheit, ugyanakkor mindenki számára érthetővé tennék a jogszabályok nyelvezetét is.

Ez nem lesz könnyű feladat, mert a ma hatályos joganyag értelmezése esetenként a felkészült jogászok számára is szinte megoldhatatlan problémát jelent. Pedig perek sora dőlhet el azon, ki mit olvas ki a paragrafusokból. Ha végre magyarul írnák a jogszabályokat, bizonyára jóval egyszerűbb lenne az élet.

Ez a törekvés a gyakorlatban egyelőre nemigen érzékelhető. Ennek bizonyítékaként álljon itt egy idézet, éppen a friss közlönyből: „Támogatásra jogosult az az ügyfél, akinek 2009. november 16. és 2010. január 15. között benyújtott támogatási kérelmét forráshiány miatt az MVH elutasította, de támogatási kérelme a miniszter irányító hatósági jogkörében 2011. augusztus 1-jét követően közzétett minimum pontszámot eléri, és az MVH részére a nyilatkozattételre felszólító végzésben meghatározott határidőben és módon nyilatkozik arról, hogy a műveletet 2012. március 31-ig megvalósítja”.

Csak reménykedni lehet, hogy ezt azok a gazdák tényleg képesek értelmezni, akik az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból szeretnének támogatást kapni. Mert ha nem, a pénzről lecsúsznak, és a tervezett „műveletet” saját zsebből kell végrehajtaniuk. Ha viszont a szöveget nem értik, ráadásul a zseb is üres, nem lesz itt semmiféle „művelet”.

A kormányhatározat persze nem követel lehetetlent, szóval nem kell egyik napról a másikra átdolgozni a teljes magyar joganyagot. Egyelőre csak a dokumentum mellékletében szereplő eljárásokat kell gördülékenyebbé tenni, a közérthetőség követelménye pedig legfeljebb közvetett módon érvényesül: ha valahol az ügymenet egyszerűsítése érdekében jogszabályváltozásra van szükség, törekedni kell rá, hogy legalább az új norma magyar nyelven szülessék meg.

Amúgy pedig ne becsüljük le a nemzeti együttműködés kormányának törekvéseit, hiszen számos területen ígér egyszerűsítést. E körbe tartoznak például a családdal vagy gyermekvállalással kapcsolatos ügyek, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattól egészen a kismamabérletig.

Szeptembertől kisebb összegű segélyre számíthatnak a munkanélküliek, és a támogatás is rövidebb ideig jár, de legalább az ügyintézés kevesebb energiát emészt majd fel. Az egyszeri és nagyarányú adócsökkentés vesztesei – vagyis mindazok, akiknek a bruttó havi fizetése nem éri el a 300-350 ezer forintot – sem panaszkodhatnak többé, hiszen a következő adóbevallás idejére egyszerűsíteni kell az adóbevallási nyomtatványt is.

Hasonlóképpen könnyebbé válhat az életük – legalábbis az adminisztrációs terheket tekintve – azoknak, akik szociális segélyért folyamodnak, építési engedélyt szeretnének kapni, külföldről behozott gépkocsit helyeznének forgalomba vagy valamilyen hatósági igazolványt kívánnak cserélni, esetleg pótolni.

Az egyszerűsítési csomagba kerültek az egészségbiztosítási és a nyugellátással kapcsolatos eljárások, az anyakönyvezési és a házassági, valamint az állampolgársági ügyek, és még számos, a mindennapok során gyakran előforduló ügykör is. Az érintett hatóságoknak az eljárások egyszerűsítésre vonatkozó javaslatokkal általában legkésőbb a jövő  év végéig kell előállniuk.