A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Patriarchátust Ellenzők Társasága és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség ezúttal az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében tartotta a felvonulást megelőző rendezvényét. A helyszín szimbolikus: a civilszervezetek azért választották ezt a helyszínt, mert a gólyatáborokban elkövetett erőszak miatt az ELTE egyetemi polgárai közös kezdeményezésben léptek fel az erőszak ellen.
„Sok mindenben különbözünk, de biztosan összeköt minket, hogy mindannyian elítéljük az erőszakot. Kiállunk a szexuális és más erőszak áldozatai mellett, elítéljük az áldozatok hibáztatását és az erőszakról való hallgatást. Ez mindannyiunkban közös, csatlakozz hozzánk! Hordj te is szalagot!" – így szólt a felhívás, amelyhez azóta közel háromezren csatlakoztak a Facebookon. A rendezvényt üdvözölte Nagy Marianna, az ELTE dékánhelyettese.
A Néma Tanúk felvonulást megelőzően többek között felszólalt Csurika Mária, a Város Mindenkié Mozgalom Hajléktalan Nők Egymásért Munkacsoport aktivistája. Az otthon nélküli nők többsége közterületen él: nők számára még kevesebb férőhely van. Legtöbbjük állami gondozás után, vagy a családon belüli erőszak elől menekülve lesz hajléktalan.
– 17 éve vagyok hajléktalan – kezdte beszédét Csurika Mária, aki hat és fél éves fiával azért került az utcára, mert az exférje rájuk akarta gyújtani a házat, miután többször is bántalmazta őket. Csurika Mária emlékeztetett: ott van a sok üresen álló ingatlan, amelyet hátrányos helyzetű, és mélyszegénységben élő embereknek lehetne odaadni, ha törvénybe lenne foglalva a lakhatáshoz való jog. Ebben az esetben sok bántalmazott nő és gyerek nem kényszerülne arra, hogy a bántalmazóval maradjon vagy anyaotthonban éljen. Ha az állam gondoskodna arról, hogy ezek a nők biztonságban élhessenek, akkor kevesebb áldozata lenne a családon belüli erőszaknak, és kevesebb áldozatra kéne ma emlékeznünk – fűzte hozzá.
Az elmúlt egy év gyilkosságai mögött nem egyszer családon és párkapcsolaton belüli erőszak húzódik. A megölt nők történeteit Szávai Viktória és Varga Lili színművész olvasta fel. Ezután indult el a halott nőkre emlékező menet.
|
| Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság |
A felvonulás a Kossuth téren a Parlament előtt fejeződött be, ahol a résztvevők gyertyagyújtással emlékeztek az áldozatokra. A Parlament szimbolikus helyszín, mert a civilek azt várják országgyűlési képviselőktől, hogy Magyarország is ratifikálja az Európa Tanács úgynevezett Isztambuli Egyezményét, amelynek célja a nők ellen irányuló erőszak minden formájának felszámolása. A ratifikáló országoknak konkrét jogi intézkedéseket kell hozniuk. A jelenlegi jogi szabályozás és hatósági gyakorlat nem szolgálja ugyanis az áldozatok biztonságát és a felelősök felelősségre vonását.
|
| Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság |
– Az államnak fel kell ismernie, hogy a nők elleni erőszak a nők elleni diszkriminációnak egyszerre oka és következménye. A nők elleni erőszak a társadalom alapjait rengeti meg, az elkövetők felelősségre vonása a társadalom egészének érdeke – áll a NANE sajtóközleményében.
A felvonulás a jelenleg is párkapcsolati erőszakot átélő nők súlyos helyzetéről is szól. A NANE becslései szerint minden ötödik nő él bántalmazó kapcsolatban. Ezt azt jelenti, hogy több tízezer olyan nő él köztünk, aki ha nem kap segítséget, belehalhat a folyamatos erőszakba.
