Magánzsebeket gazdagítottak az irracionálisan drága fideszes játszóterek
Az EU által játszóterek építésére fizetett 1,78 milliárd forintnak a fele magánzsebekbe juthatott. Fideszes játszótereknek nevezik őket.
2009-ben és 2010-ben 145 önkormányzat jelentkezett a vidékfejlesztési hivatal által kiírt játszótérpályázatra. A döntően már a kormányváltás utáni falufejlesztési projektek mindegyike ugyanabban a konstrukcióban futott: jelentkezett egy cég, amely mindent elintézett a kistelepülési önkormányzatoknak, nekik nem került semmibe a beruházás – ezért aztán nem is bánták, hogy az milyen drága, bár az irreálisan magas összegek persze nekik is feltűntek –, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a szabálytalanul elköltött pénzt vissza kell fizetni. Az unió csalás elleni hivatala az 1,8 milliárd forint támogatást visszakérte. Az Orbán-kabinet kimentette a fenyegető csődhelyzetből az érintett településeket, fizetett helyettük, az eltűnt pénzt viszont azóta sem keresi, erősítve a gyanút, hogy a közvagyont a politikával összejátszva csapolták meg.
|
A képlet: rengeteg pénz, nagyon kevés gyerek, komoly haszon
Korsós Viktor |
A szóban forgó játszóterek minden létező összevetésben irracionálisan sokba kerültek. Az uniós átlagárat – amiben például a nagyon magas dán munkabérköltséggel készült dán játszóterek is benne vannak – 35 százalékkal múlták felül. A vonatkozó kormányhatározat szerint a vidékfejlesztési pályázaton 140 település nyert, és 89 helyen több mint tízmillió forintot költöttek a játszótér kivitelezésére.
A 325 lelkes Tolna megyei Kismányok több mint 26 millió forintos támogatást kapott játszótérépítésre úgy, hogy a településen alig van gyermek. A gyerekszám fontos mutató – mondja a közpénzlenyúlások után vizsgálódó Sallai R. Benedek, az LMP politikusa. Egy amerikai tanulmány szerint az ottani költségszinten gyermekenként ezer dollár, vagyis alig 300 ezer forint egy korszerű játszótér kialakításának költsége, Kismányokon pedig, ahol a jelzett összeg alapján egy 90 fős, hatalmas játszótérnek kellett volna felépülnie, nemhogy 90, talán kilenc játszóterező gyermek sincs.
A politikus elmondta: miközben az ügyet már a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF is vizsgálja, a magyar hatóságoktól semmilyen aktivitást nem tapasztalt. A vidékfejlesztési hivatal, amelynek ellenőrei annak idején felkeresték a projektben részt vevő településeket, és mindent rendben lévőnek találtak, még a közérdekűnek minősülő beruházási alapadatokat sem akarták kiadni.
A dokumentumok egy részét olvashatatlanul, részben hiányosan adták át, alig néhány önkormányzatnál volt megtalálható a túlárazást bizonyító számla. Arra hivatkoztak, hogy büntetőeljárás van folyamatban, ami viszont évek alatt sem jutott el odáig, hogy a településeket bárki megkereste volna. Pedig az eset korántsem bonyolult, hiszen mindössze három cég vett részt a beruházásokban: az lnfo-Datax Kft. (ez a vállalkozás készítette az összes pályázatot), a Bauble Kft. mint fővállalkozó és a Rark Kft., a kivitelező. A vidékfejlesztési hivatal már 2014-ben tisztában volt a csalás gyanújával és a cégek nevével, az ügyészségnek azonban a korábbi ígéret ellenére nem sikerült 2016 első felében lezárnia a nyomozást – most az év végére prognosztizálják a befejezését.
