Még ez év április 29-én, maga Gyurcsány Ferenc tette közzé a Facebook közösségi oldalon, hogy a  legfőbb ügyészség mentelmi joga felfüggesztését kezdeményezte. A volt kormányfő jelezte, hogy lemond róla és arra kéri a Parlamentet is, hogy adja ki a vádhatóságnak. „A nyúlfarknyi hivatalos levélből az derül ki, hogy hivatali visszaéléssel gyanúsítanak. Hogy milyen ügyben, azt csak feltételezni tudom. Minden esetre az értesítés 202/2009 számon indított büntetőügyről ír, az pedig tanúkihallgatás jegyzőkönyve szerint a sukorói beruházást fedi. Ha a bíróságon kell megküzdeni önmagamért, politikámért, vagy éppen politikai ellenfeleimmel, hát legyen. Állok elébe” - írta április bejegyzésében Gyurcsány Ferenc.

Azóta tudható, hogy Polt Péter valóban a Sukoró-ügyben kérte az ex-miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség szerint Gyurcsány azzal lépte túl hatáskörét, hogy meghatározta a sukorói telek értékesítésének módját, azaz közölte, hogy cserélni kell –  ez már a mentelmi bizottság határozati javaslatából derült ki később.

Eszerint a King's City beruházás ügyében a befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én történt egyeztetés az Országház Nándorfehérvári Termében. A találkozón a beruházók egyik konkrét kérése az volt, hogy a beruházásra kiszemelt, a Velencei-tó partján lévő állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát megszerezhessék ingatlancserével. A legfőbb ügyész azt írta, Gyurcsány csak annyiban ellenőrizte a befektetők telekcserével történő ingatlanszerzési kérelmének teljesíthetőségét, hogy megkérdezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jelen levő akkori vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst: ez törvényesen lehetséges-e. Amikor Tátrai erre igennel válaszolt, Gyurcsány Ferenc kifejezte, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést.

A volt miniszterelnök Tátrai Miklósnak azt a feladatot szabta, hogy elő kell készíteni a földterületek befektetők általi hasznosítását, a csereingatlanok értékbecslését, a tulajdonjog rendezését. Erre két hónapot határozott meg - olvasható a közzétett dokumentumban. "Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velence tóparti, állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként" – írta a legfőbb ügyész az átiratban, hozzátéve: ezzel a magatartásával a miniszterelnök előnyt biztosított a befektetőknek azokkal szemben, akik a vonatkozó törvényi előírások szerint főszabályként alkalmazandó nyilvános pályáztatáson részt vehettek volna.

A mentelmi jog kiadása ezzel együtt nem ment gyorsan. Gyurcsány először is azt kérte, hogy minden, az ügyével kapcsolatos esemény, meghallgatás, illetve keletkező irat legyen nyilvános. A mentelmi bizottság először tehát arról vitázott, hogy lehessen-e a hagyományoktól eltérően nyílt ülésen dönteni az ügyben. A bizottság többsége végül úgy döntött, hogy nem. Az első tanácskozáson azonban még a kormánypárti képviselők is azt mondták: a vádhatósági kérvény nem megfelelően alátámasztott, ezért további információkat, iratokat kért a megalapozott döntéshez.

Elsősorban azokat az dokumentumokat hiányolták, amelyekre az ügyészség hivatkozott ugyan a mentelmi jog felfüggesztéséért folyamodó kérvényében, de nem csatolta azokat a levélhez. A legfőbb ügyészség erre a bizottsági kérésre válaszul mindössze egy olyan levelet küldött vissza – azt is hosszú hetek után -, amelyben azt kérdezték a bizottságtól: tulajdonképpen milyen kiegészítéseket szeretnének. A testület később ezt is megválaszolta az ügyészségnek, de a folyamat olyannyira elhúzódott, hogy Gyurcsány ügyében a Parlament illetékes bizottsága már csak a nyári szünet után, szeptemberben dönthetett. Gyurcsány Ferenc az ügyet, illetve annak lassú menetét korábban úgy kommentálta a Facebookon: „ Hát ez elég soványka (…) Mintha az időt húzná az ügyészség.”

A mentelmi bizottság végül – a két szocialista delegált nem szavazata mellett – elfogadta Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését. Az MSZP-s dr. Simon Gábor és Göndör István azzal érvelt, hogy az ügyészség által megküldött iratok nem hogy alátámasztanák, de inkább cáfolják a vádhatóság gyanúját. (Gyurcsány egyébként ugyanezzel az indokkal el sem ment a neki felajánlott bizottsági meghallgatásra) A csatolt tanúmeghallgatások jegyzőkönyveiben ugyanis egybehangzóan mindenki azt állítja: Gyurcsány megkérdezte a vele lévő szakértőket a projekt jogszerűségéről és lehetőségeiről, majd mikor arról biztosították, hogy minden feltétel rendelkezésre áll, kifejezte támogatását a munkahelyeket teremtő beruházást illetően. Döntést, utasítást viszont a tanúk állítása szerint a kormányfő nem hozott. A mentelmi bizottság mindenesetre javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, amelyet a Parlament később meg is szavazott. Egyedül a szocialisták voksoltak nemmel, de még a független Szili Katalin is a kiadást jelentő „igen” gombot nyomta meg.

„Az ügyészség hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsít. Nincs igazuk. Eskümnek megfelelően hazám érdekét szolgáltam, betartottam a jogszabályokat. Politikai ügy elé nézünk. Az ügyészség Orbán Viktor megrendelését teljesíti” – ezt Gyurcsány Ferenc mondta egyik parlamenti tájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a vádhatósággal a jogszabályoknak megfelelően együttműködik, de „nem a magyar igazságszolgáltatás független intézményét, hanem Orbán Viktor meghosszabbított karját” látja bennük. Hasonlóképp fogalmazott a mentelmi jog kiadása előtt az Országgyűlésben mondott beszédében, amelynek leiratát a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció Platformja, mint „kordokumentumot” tett ki honlapjára. Ebben a volt kormányfő többek között azt mondta: az ügyészség „hazudik”.

Egyértelművé tette, hogy ma is úgy gondolja, a sukorói beruházás Magyarország érdekét szolgálta volna. „Azok – az akkori ellenzék, a mai kormánypárt; és némely mai ellenzéki párt is –, akik akkor is és most is élesen szembefordultak egy ilyen beruházással, azt gondolom, hogy Magyarország, a magyar emberek érdekei ellen tettek” - tette hozzá. A meggyanúsítással kapcsolatban megjegyezte, ha bűn az, hogy a miniszterelnök jóindulatáról biztosít befektetőket, akkor tucatszor elkövette ezt a bűnt. Gyurcsány az ügyészségi eljárást politikai leszámolásnak nevezte.

„Nem kétséges, hogy Orbán és az Orbán lojális kiszolgálójaként működő Polt Péter főügyész a vádlottak padjára kíván ültetni. De ne legyen kétségük: vádlott helyett vádlójává fogok válni annak a rendszernek (…) Természetesen készen állok arra, hogy ezt a csatát megvívjam. Ha nem a politika színpadán kell megvívni, hanem bírósági termekben, akkor ott fogjuk megvívni. Ami pedig önöket, képviselőket illeti: Magyarországon utoljára több mint ötven éve volt koncepciós per (…) Nincs kétségem afelől, hogy akiben van egy szemernyi tisztesség is még szégyellni fogják magukat. Nem fogom magukat sajnálni – még csak megvetni sem. Elegendő büntetés lesz az, hogy amikor vissza fognak gondolni ezekre a napokra, nem tudják majd elmondani sem maguknak, sem gyermekeiknek, hogy ebben a disznóságban miért vettek részt” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése előtt.