Az Országgyűlés rendkívüli, kétnapos ülésszakának első ülése két elhunyt volt képviselőről (az MDF-es Gyarmati Dezsőről és a KDNP-s Keresztes Sándorról) való megemlékezéssel kezdődött.

Az ülést a napirend előtti felszólalásokkal, majd az interpellációkkal és képviselői kérdésekkel folytatják, többek között a pedagógusok helyzetéről, a "Nemzeti Kaszinókról", Trianonról, a Dunaferr megvételéről és a Microsoft "nemzetbiztonsági kockázatairól" faggatják majd a kormányt az ellenzékiek.

Szülők ezreinek okozott bosszúságot az oktatási kormányzat – Hiller István (MSZP) napirend előtt a Pedagógusok Szakszervezetét idézte, miszerint az őszi tanév még az elmúlt évinél is kevésbé volt előkészítve, a szeptember elsején életbe lépő új munkaszervezési szabályok előrevetítik a köznevelési rendszer működésképtelenné válását. Hiller az iskolaigazgatói pályázatok körüli botrányokra, tiltakozásokra is emlékeztette a kormányt, az új rendszerben ugyanis az 523 kiírt pályázatból 95 helyen nem neveztek ki igazgatót, de a kinevezések körülményei is aggályosak. Nem világos a szocialista képviselő szerint, hogy az "őrült, eszement államosítási törekvéseken túl" mi alapozza meg, miért kell központosítani azt, ami még nehéz körülmények között is rendben működött. A túlzott központosítással szerinte a kormánynak "sikerült túllőnie még a céltáblán is".

Gerjesztett tiltakozások?

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár értetlenkedését fejezte ki, a szakszervezet ugyanis több mint egy hónapja megkapta a részletszabályokról szóló kormányrendeletet, és az oktatási kormányzattal végig is tárgyalták a tanévkezdés szabályait. A tiltakozásokat szerinte "politikai indulatok gerjesztették", valójában nincs több probléma, mint tavaly volt, csak az állami intézménykezelő központ létrehozásával minden helyi – korábban önkormányzatok által kezelt – ügy országossá vált, így a problémák is felnagyítódtak. Az igazgatók kinevezését illetően pedig Hoffmann nem központosítást lát, hanem az igazgatók presztízsének növekedését. Az oktatási államtitkár fogadkozott, hogy ő minden véleményt figyelembe vett, és ahol nem lehetett egyértelműen dönteni, vagy szabálytalan volt a pályázat – márpedig sok nem felelt meg a kiírásnak –, ott nem nevezett ki igazgatót.

Vona nem is uszított?

Megvárja-e a diplomácia, hogy Orbán Viktort is kitiltsák Erdélyből?" – kérdezte napirend előtt Szávai István (Jobbik), arra utalva, hogy Vona Gábor pártelnököt ki akarták toloncolni Romániából, és a tusványosi szabadegyetemet is be akarják tiltani. A Jobbik elnökének egy interjújából ragadtak ki egy mondatot és forgatták ki a szavait, pedig Vona szerinte csak arról beszélt, hogy amennyiben a nemzeti érdek úgy kívánja, a szomszédos országokkal adott esetben a konfliktusokat is fel kell vállalni. Ezzel Vona semmi újat nem mondott, mégis azt szűrték le belőle, hogy háborúra uszít. A magyar külügy pedig a vitában a románok oldalára állt, holott ők fenyegetik az erdélyi magyar közösséget. Martonyi János pedig "meghunyászkodott, mint annak idején a pártfőtitkárok a szovjet vezetők előtt".

'Ne árts a magyarnak!'

A külügyminiszter válaszában fontos diplomáciai célkitűzésnek nevezte a határon túli magyarság segítését; a kormányzásuk elején megfogadott intelem – "ne bánts a magyart" – Martonyi szerint ma is érvényes, de az is fontos, hogy "ne ártsunk a magyarnak". A Jobbiktól pedig lelkiismeret-vizsgálatot kért, annak vonatkozásában, hogy vajon megnyilatkozásaik segítették-e a magyar külpolitikai célkitűzések megvalósítását, segítették-e a határon túli magyarokat. "Nem a konfliktusok gerjesztése, az indulatok felkorbácsolása az érdekünk, hanem pont az ellenkezője".

Egy bőrrel kevesebb

Miért kellett megszabadulnunk az IMF-hiteltől? Sokadszorra hozakodott elő a témával a Fidesz a hitel visszafizetésének apropóján: Rogán Antal újfent megragadta az alkalmat, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok népnyúzó politikáját ostorozza. A szocialisták azt mondták, hogy olcsó a hitel, de valójában drága volt a családoknak, mert az IMF privatizációt, a nyugdíjak és a bérek csökkentését követelte meg cserébe. Bezzeg a Fidesz-kormány: most éppen azért emelhetik a pedagógusok bérét, mert a Nemzetközi Valutaalapnak már nem lehetnek követelései az országgal szemben. 

Sok sikert Karas Mónikának

Áder János köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára a médiahatóság elnökévé nevezte ki Karas Mónikát augusztus 19-i hatállyal – ismertette a házelnök az államfő átiratát. Kövér László sok sikert kívánt Karas Mónikának (akit Szalai Annamária tavaszi halála után fél évvel neveztek ki, kilenc évre). A parlament következő ülésén dönt arról, hogy Karas legyen-e egyben a médiatanács elnöke is.

Vajon ki tehet róla

Több mint 500 milliárd forintnyi uniós forrás veszhet el az EU-s operatív programok befagyasztása miatt, ráadásul már megvalósult projektekről van szó. Nemény András (MSZP) kérdésére, vajon kiket terhel a politikai és a jogi felelősség ezért a kudarcért, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt felelte: az előző kormányokat és Brüsszelt. A kormányváltáskor ugyanis az EU-források területén "fejetlenséget, lemaradást, túlburjánzott bürokráciát és értelmetlen fejlesztéseket találtak". Brüsszelt pedig azért hibáztatja Semjén, mert mondvacsinált okokra hivatkozva fagyasztották be a források kifizetését.

'Hoffmann Rózsa hazudott'

Hazudott a pedagógusoknak a kormány – Dúró Dóra (Jobbik) interpellációja szerint bizonytalanságban tartják a tanárokat, napokkal a tanévkezdés előtt ismerhették csak meg az új szabályokat, és hazugság volt, hogy a béremelés miatt kellett összehívni a rendkívüli parlamenti ülést. Valójában csökkentésről van szó, a KSH szerint 165 ezer pedagógus jelentősen rosszabbul jár, miközben a béremelést csak alig több mint 4000 főre terjesztik ki. Az pedig nem béremelés, tette hozzá, hogy több munkáért több pénzt fizetnek. Újabb hazugságra derült tehát szerinte fény, ez lett ugyanis a 2010-es, azonnali béremelésre tett fideszes ígéretből.

'Dúró Dóra hazudott'

"Pont fordítva van" – Hoffmann Rózsa szerint Dúró hazudik, valójában több mint 4000 pedagógus kapott olyan "extrém különjuttatásokat", amit a béremelés tényleg nem tud pótolni, a többi oktató viszont ötszámjegyű béremelésben részesül. Azt is hazugságnak nevezte az államtitkár, hogy 2010-ben béremelést ígértek volna, éppen amiatt a nyilatkozata miatt "kapott a fejére", hogy az adott gazdasági körülmények között nem lehet béremelés. Azt már 2011-ben ígérték, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetésével együtt megadják a béremelést, és így is lett. Miután a köznevelési államtitkár visszahazugozta Dúró Dórát, elérzékenyülve gratulált a kisbabájához, "olyan szép, hogy alig jutottam szóhoz". Dúró nem hatódott meg, eleresztette a megjegyzést, az államtitkár interpellációs válaszát pedig nem fogadta el.

Napi cigányozás

Mirkóczki Ádám (Jobbik) ezúttal azon akadt ki, hogy állami kárpótlásban részesülnek a romagyilkosságok áldozatainak családjai, miközben évente 140 gyilkosság történik az országban. Ezekből "kiragadtak egy esetet", a jobbikos képviselő ezért azt kérdezte a kormánytól: "a többi áldozatért nem kár?". A roma családok kárpótlásával pedig szerinte csak tovább mélyítik a társadalmi feszültségeket, miközben a családok fájdalmait a pénz nem enyhíti. Mirkóczki kettős mérce alkalmazásával vádolta az eddigi kormányokat, mondván amikor cigány származású az áldozat, akkor úton-útfélen hivatkoznak rá, ha pedig elkövető, azt eltitkolják.

Napi gyilkosozás

Tállai András belügyi államtitkár válaszában két legyet ütött egy csapásra: kiosztotta a Jobbikot és az MSZP-t is. Szerinte a "Gyurcsány-féle titkosszolgálat lelkén szárad legalább egy ember halála": ha a szolgálatok időben leadták volna a drótot, a kislétai gyilkosság elkerülhető lett volna. A hivatkozott 140 gyilkosság pedig 2008-ban, tehát "a szocialisták kormányzásának idején" volt, tavaly már csak 112 emberölés volt az országban. A romagyilkosságok áldozatai pedig tisztességes kártérítést fognak kapni, erről szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal. Majd pedig a Jobbik ellen fordította a kettősmércézés vádját: ha magyar az áldozat, akkor támogatják az állami kártérítést – ahogy a 2006. őszi rendőri túlkapások áldozatai esetében tették –, ha pedig cigány, akkor tiltakoznak ellene. "Ez a kettős mérce!"

Nyakó betiltaná a Jobbikot

Hajlandó-e megvizsgálni a Belügyminisztérium, hogy a magyar törvények és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntése alapján a Magyar Gárda alapítóját, támogatóját és parlamenti képviseletét, azaz a Jobbikot felszámolják, betiltsák és eltüntessék az országból? – kérdezte Nyakó István (MSZP). Kifogásolta, hogy a gárda betiltása ellenére a múlt héten is avattak új gárdistákat Vona Gábor, a Jobbik elnöke részvételével. Válaszában Tállai András belügyi államtitkár arról tájékoztatott, hogy az avatást előre betiltani nem lehetett, és ilyen rendezvényekkor nem kérhetik el előre a felszólalásokat – "az egy másik rendszer volt" –, ugyanakkor a rendezvény kezdetekor nyolc ember ellen szabálysértési eljárást indított a rendőrség. Tállai tulajdonképpen megvédte a Jobbikot, mondván már eljutottak odáig, hogy a Magyar Gárda számukra sem vállalható, a betiltását pedig Nyakó jogi úton kezdeményezheti, de nem a parlamentben.

Kövér fegyelmez

A parlament hétfőn döntött két 'renitensnek' bélyegzett politikus, Jávor Benedek és Szabó Tímea független képviselők tiszteletdíjának csökkentéséről. Kövér László házelnök javaslatára a két PM-képviselőt "az Országgyűlés rendjét súlyosan sértő magatartásuk" miatt fegyelmezték fizetésük 50 ezer forintos csökkentésével. Az volt a bűnük, hogy júliusban, amikor a Tavares-jelentésről szóló Orbán-beszéd alatt egy korábbi Orbán-beszédre utaló molinót merészeltek feltartani az ülésteremben ("Nem akarunk olyan Európát Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével és a többség visszaél a hatalmával" felirattal). A korábban kilátásba helyezett büntetés miatt Szabó Tímea jelezte, hogy beperli az Országgyűlés Hivatalát véleménynyilvánítási jogának korlátozása miatt, illetve a strasbourg-i európai emberi jogi bíróság elé viszik az ügyet.

Adagolt béremelés

A parlament délután a köznevelési törvény módosításának vitájával folytatta. A pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló javaslatot sürgősséggel tárgyalják, így egy nap alatt lezavarják az általános és a részletes vitát, kedden szavaznak a módosító javaslatokról, majd az egész csomagról. A javaslat alapján az eredetileg törvénybe foglalt béremelés hatvan százalékát kapnák meg ebben az évben a pedagógusok, 2017-ig pedig minden év szeptemberében tíz százalékkal növekedne a fizetésük. 

200 milliárd a tét

Az idei költségvetésből 32,5 milliárd, a 2014-esből pedig 152,9 milliárd forintot fordítanak a pedagógusok béremelésére – derült ki Balog Zoltán EMMI-miniszter expozéjából. A mostani módosítással a pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés is az idei tanévkezdéskor kiterjed a köznevelési intézmények pedagógusaira is, elkerülve, hogy feszültség alakuljon ki különböző intézmények között. Megszűnik ugyanakkor a többlettanítással járó óradíj, amit új értékelési és minősítési rendszer vált fel. A béremelés az eredeti, 2011-es köznevelési törvényben tervezett 60 százaléka lesz, Balog Zoltán elmondása szerint ez átlagosan 34 százalékos bérnövekedés, amit jövő szeptemberben és az azt követő években is 10-10 százalékos emelés követ, "amíg a 100 százalékot el nem éri". Ez 2016 elejéig 200 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent.

Roggyant pillér

"Sete-suta, feles" – Hiller István (MSZP) magát a béremelésre törekvést a szocialisták támogatásáról bizosította, de magát a törvénymódosítást nem támogatják. Elsősorban azt kifogásolják, hogy a rendszer egyik pillérét, a munkaterhek növelését – köztük a túlóradíj megszüntetését és az iskolában töltendő munkaidő növelését – azonnal és egységesen vezették be, ez a pillér tehát száz százalék magas, miközben a többletterhek anyagi kompenzálását, a másik pillért csak szakaszosan hajtják végre – most csak a hatvan százalékát. Ezzel pedig megszegték az ígéretüket, egy labilis építményt hoztak létre, mindezt az utolsó pillanatban, az őszi tanévkezdés előtt, "röptiben" csinálják meg azt, amit három és fél év alatt nem tudtak. Ez alapján Hiller a törvénymódosítás szakmai megalapozottságát roppant csekélynek nevezte.

Nem erről volt szó

"A gazdasági helyzet nem tesz lehetővé a 2011 decemberében meghatározott mértékű béremelést" – idézte a törvényjavaslat kormányzati indoklását Dúró Dóra (Jobbik). Ő is két pillér aránytalanságára tért ki elsősorban, mondván az eredeti köznevelési törvény meghatározta az elvárt munkát, most pedig a hozzárendelt bért csökkentik 40 százalékkal, vagyis 165 ezer pedagógus csak 60 százalékot kap. Mindez annak beismerése, hogy nem látták előre, a gazdasági helyzet lehetővé teszi-e a beígért béremelést, miközben egy éve azt szajkózzák, hogy Magyarország jobban teljesít. Annak persze örülnek, hogy kiterjesztik a béremelést, így hatezer ember jobban jár, de nem erről volt szó – ez hátraarc, nem siker.

Ez csak töredék

Csak az eredetileg ígért összeg töredékével emelik a pedagógusok bérét, miközben hatalmas többletmunkát követelnek meg tőlük - Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint ezért is fognak nemmel szavazni a módosításra, illetve azért, mert az új köznevelési rendszert a növekvő óraszámok, a csökkenő pótlékok és a túlóradíjak eltörlése jellemzi. Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért is elutasítja a javaslatot; Karácsony Gergely többek között azzal érvelt, hogy a tervezett béremelés csak a fele a 2011-es törvényben szereplő összegnek, a mostani módosítással tehát gyakorlatilag csökkennek a pedagógusok fizetései. Sőt, ha az inflációt, a cafeteria megszüntetését, az óraszámok növelését és a túlóradíjak eltörlését is beleszámítjuk, akkor még a béremeléssel együtt sem éri el a pedagógusok fizetése a három évvel ezelőtti reálbért. 

Hoffmann: A jövőnkről van szó

A "pedagógusok megbecsüléséről" szól a parlament előtt lévő módosítás Hoffmann Rózsa szerint. A köznevelési államtitkár némileg patetikus zárszavában olyan célokról beszélt, mint hogy a közfigyelem, a tisztelet a pedagógusok felé irányuljon, az odafigyelésről van szó, "a jövőnkről van szó". Az ellenzék konkrét kifogásairól szólva, azt ígérte, a módosításokat megfontolják, de például a munkaidő szabályozása kényszer. A 2011-es köznevelési törvény alapján délután négyig kötelező a foglalkoztatás az általános iskolákban, "hogyan lehetne ezt máshogy megolani, mint hogy a benntartózkodás szerint szabályozzuk a munkaidőt, és nem óraadóknak tekintjük a pedagógusokat?".

Hitelből nem lehet

A rendszer két pillére - a terhek és a bérek - közötti különbségekre vonatkozó kritikákra Hoffmann azt felelte, az igérthez képest valóban "csak" 60 százalékos a béremelés, de a másik pillért nem lehetett 40-60-ra felosztani. "Dupla, vagy semmi döntést kellett hozni", az ellenzék szavaival élve: a pedagógusok éhbérével, menjen még tovább a szekér még néhány évig, amíg ki nem tudja izzadni az ország a teljes béremelést. Ez kétség kívül kisebbfajta kompromisszum volt, tette hozzá az államtitkár, de ez a bérnövekmény, ha a minimálbért növelik, januártól tovább fog emelkedni. Ráadásul a mostani béremelést négy éven keresztül évente további tíz százalékos béremelés követi, ami a minősítés következtében tovább fog nőni. "Hitelből ezt nem lehet megvalósítani, ahogy a szocialisták tették, mert az eredménye iszonyatos eladósodás lett, amit azóta nyögött az ország. Ma már jobban teljesít az ország, ezért tudtuk ezt a 60 százalékot elérni, miközben Európa számos országában csökkentek, vagy stagnáltak a bérek - folytatta Hoffmann  Rózsa. "Örültem volna, ha háromszáz százalékot lehetett volna kicsikarni, de erre volt lehetőség". Hoffmann végezetül azzal is ekézte az ellenzéket, hogy most milyen kínos helyzetben vannak, fanyalogva örülnek, közben a kákán is csomót keresnek.

Kiragadott mondatok

Kovács Péter (Fidesz): A német modell nagyjából ugyanez, csak még centralizáltabb.

Michl József (KDNP): Az egész országra igaz, hogy többet kell dolgozni, mert a saját lábunkon szeretnénk megállni.

Kucsák László (Fidesz): Lehet vizsgálni, hogy a pohár 60 százalékig tele van, vagy 40 százalékig üres...

Lamperth Mónika (MSZP): A 2010-es kampányban Hoffmann Rózsa azonnali, jelentős mértékű béremelést ígért a pedagógusoknak.

Pósán László (Fidesz): A szocialisták iktatták a béremelést törvénybe. 

Révész Máriusz (Fidesz): Ha nem lett volna 80 százalékos az államadósság, ma más lenne a közérzet.

Nyikos László (Jobbik): Magyarország jobban teljesít, akkor mi a probléma?

Rónaszékiné Keresztes Mónika (Fidesz): Óriási, bátor és hatalmas jelentőségű a törvénymódosítás, a szocialisták pedig bármit mondanak, hiteltelenek.

Novák Előd (Jobbik): Álságos indokolás, hogy azért vonják vissza a korábban törvénybe foglalt béremelést, mert nincs rá elegendő forrás. A Gyurcsány-féle politikus bűnözők teljes vagyonelkobzásából is lehetne fedezni, vagy például reklámadó kivetéséből.