Háromszor is lopott parfümöket ugyanabból a Drogerie Markt üzletből tavaly decemberben a romagyilkosságok ügyében első fokon eljáró ötös bírói tanács egyik hölgy tagja – tudta meg a Népszabadság. Polt Péter legfőbb ügyész június 24-én kezdeményezte az Országos Bírósági Hivatal elnökénél, hogy tegyen javaslatot a köztársasági elnöknek a bírónő mentelmi jogának felfüggesztésére. Az ügyészséget – egyes sajtóhírekkel ellentétben – még nem értesítették arról, hogy ez megtörtént volna.

Az ártatlanság vélelmére és a „folyamatban lévő eljárásra" tekintettel a bíróság az ügyről nem árult el részleteket. A Népszabadság úgy tudja, a bírónő rövid időn belül háromszor is lopott ugyanabból a Drogerie Marktból, de csak a harmadik alkalommal kapták rajta. Az előző két esetre az üzlet biztonsági kameráinak a felvételei alapján derült fény. Az ügyészség szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett lopás miatt indított eljárást az ügyben.

Amíg a bírónő mentelmi jogát fel nem függesztik, gyanúsítottként ki nem hallgathatják, elvileg folyamatosan dolgozhat. Akár az ellene folyamatban lévőhöz hasonló lopási ügyeket is tárgyalhatna, és börtönbe küldhetné a bűnösnek talált tolvajokat. Ez azonban még akkor is rendkívül kínos lenne a bíróság számára, ha a jog szerint senki nem tekinthető bűnösnek, még egy bíró sem, amíg a bíróság jogerős ítéletben a bűnösségét ki nem mondja. (Megjegyzendő: a rendőrség például azonnal felfüggeszti azokat a munkatársait, akik ellen az ügyészség büntetőeljárást indít.)

Információink szerint a Budapest Környéki Törvényszék elnöke a körülményekre tekintettel olyan feladatokkal látta el a lopással gyanúsított kolléganőjét, hogy egy ideig ítélkező bíróként biztos nem léphet be egyetlen tárgyalóterembe sem. Így amíg az ügye nem tisztázódik, bizonyosan nem hozhat ítéleteket.

Ha elmarasztalják, utána sem.

Miután a lopásokat a bírónő már hónapokkal a romagyilkosságok első fokú ítéletének kihirdetése után követte el, a kínos ügy nem lesz, nem is lehet hatással a kiszabott első fokú ítéletre. Arra az ügyre, amellyel összefüggésben – mint azt megírtuk – a törvényszék elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett a bírói tanács elnöke ellen.

Miszori László bíró bűne az, hogy a törvényben előírt maximum 60 nap helyett közel 11 hónap alatt foglalta írásba az első fokú ítéletet. Emiatt, valamint a terheltek fogva tartásának körülményei miatt az elítéltek és védőik az Atv szerda esti beszámolója szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

Miszori fegyelmi ügyében a Fővárosi Ítélőtábla illetékese őszre ígért döntést. Nem zárható ki azonban, hogy az eset kapcsán a bírókra vonatkozó egyes jogszabályok felülvizsgálatát is kezdeményezik majd. A romagyilkosságok időközben írásba foglalt első fokú ítélete több mint 880 oldal terjedelmű. Egy termékeny író sem biztos, hogy megírna két hónap alatt egy ilyen terjedelmű regényt.

Ezzel persze a törvényszék elnöke is tisztában van, mégsem tehetett mást. Különben könnyen úgy járhatott volna, mint pár éve a Fővárosi Bíróság elnöke, aki ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert ő nem kezdeményezett fegyelmit egy ítélkező bíróval szemben.