Kedden az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága állásfoglalást fogadott el a Nyirő-ügyről. Eszerint elfogadhatatlanok azok a román hatósági intézkedések, amelyek átmenetileg megakadályozták Nyirő József újratemetését. Az állásfoglalást a képviselők 13 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, valamint 2 MSZP-s nemmel hagyták jóvá.

A dokumentum rögzíti, hogy a kegyeleti jog az emberi méltósághoz való jog része, ezért egyetlen állam sem akadályozhatja meg ezen alkotmányos alapjog érvényesülését, a végtisztesség megadását. "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy végakaratának megfelelő helyen nyugodhasson. A kegyeleti jog birtokosának joga és kötelessége arról gondoskodni, hogy Nyirő Józsefet végakaratának megfelelően helyezzék örök nyugalomba" - rögzíti az állásfoglalás.

A dokumentum kitér arra is, hogy az Országgyűlés Hivatala az író kegyeleti jogának kizárólagos birtokosa, így egyedüliként jogosult az író temetésével kapcsolatosan dönteni. Nyirő József hamvainak hat évtizeddel halála utáni hazaszállítása az író politikai szerepvállalásától független kegyeleti esemény, mely megfelel az elhunyt végakaratának - zárul az állásfoglalás.

Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta, azért nem támogatják az állásfoglalás elfogadását, mert féloldalúnak, "egylábasnak" tartják. Ahhoz mindenkinek joga van, hogy hamvai ott nyugodjanak, ahol szeretné, ugyanakkor a magyar politikusok mindent megtettek azért, hogy az újratemetés ne kegyeleti, hanem politikai esemény legyen - értékelte, hozzátéve: szerinte ezt is ki kell mondani. "Nyirővel szemben is méltatlan, hogy egy ilyen groteszk és ijesztő politikai cirkuszt csináljanak" - fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Az LMP-s Szabó Tímea közleményében leszögezi: a bizottság alelnökeként az állásfoglalással elvi okból nem ért egyet. Mint írja, az állásfoglalás szerint “mindenkinek joga van ahhoz, hogy végakaratának megfelelő helyen nyugodhasson”, holott ilyen tartalmú emberi jog nincs: a végakaratot, bárhol hajtják végre, az ott irányadó jogszabályok adta keretek között lehet csak végrehajtani. Nem létező jogokra éppen annyira szerencsétlen dolog hivatkozni, mint nem létező közegészségügyi szempontokra - írja az ellenzéki képviselő.

Szabó szerint bármit ért is a bizottság többsége a kegyeleti jog birtoklásán, "kizártnak tartom, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlés Hivatala bármilyen alapon jogot érvényesíthetne. Sem az Országgyűlés, sem annak elnöke, bizottsága vagy az ezek tevékenységét segítő hivatal nem képviseli a magyar államot, így ha az államnak vannak kegyeleti feladatai Nyirő személyével kapcsolatban, akkor azt az államfő vagy a kormány, de leginkább az erre a célra fenntartott Nemzeti Kegyeleti Bizottság kellene, hogy ellássa".

Az LMP szerint azért lenne kiemelkedően fontos az erkölcsi és a jogi szempontok alapvető szétválasztása az ügyben, mert ezek összekeverése azokban az ügyekben is aláássa a magyar fellépés komolyan vehetőségét, amelyekben valós jogsértésekkel szemben kell fellépnünk a határainkon túl élők érdekében - zárul Szabó Tímea közleménye.