Jávor Benedek az LMP pénteki, kihelyezett frakcióülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: a kormányzat hosszú távon és a mostanit is jelentősen meghaladó mértékben a nukleárisenergia-termelésre alapozza Magyarország energiaellátását. Annak ellenére, hogy számos tanulmány bizonyítja, hogy ez a környezetre nézve kockázatos, jelentős társadalmi ellenállással járhat, és pénzügyileg is megalapozatlan.

A politikus szavai szerint az uránbányászattal kapcsolatos kormányzati kommunikáció arra irányul, hogy a Paksi Atomerőmű további működtetéséhez fontos lehet az uránbánya, amelynek révén az ország elláthatná magát fűtőanyaggal. "Ez azonban hamis, mert Magyarországon nem áll rendelkezésre urándúsító kapacitás, az uránt külföldön dolgoznák fel, az ellátás a jövőben is függne a beszállítóktól" – fogalmazott.

Jávor Benedek felhívta a figyelmet arra, hogy a termelés újrakezdése együtt járhat azokkal a kockázatokkal, amelyeket Pécs és környékének lakossága már tapasztalt az uránbányászat évtizedei alatt. Utalt arra: a korábbi bányászati tevékenység felszámolására 30 milliárd forintot költöttek el a térségben. Megítélése szerint nincs elegendő garancia arra, hogy a termelő vállalat esetleges csődje esetén nem az államra, a társadalomra marad a rekultiváció feladata.

"Ezeket a veszélyeket kell összehasonlítani a bányanyitás előnyeivel, amelyek között egyebek mellett néhány száz munkahely teremtése szerepel" – mondta.

Jávor Benedek szólt arról, hogy az uránbányával kapcsolatos kérdéseket még sem a kormányzati, sem az önkormányzati szereplők nem vitatták meg a pécsiekkel. Azt mondta: jelenleg a Wildhorse Energy kampányol az uránbányászat érdekében, de a lakosság nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek alapján megalapozott döntést hozhatna egy esetleges helyi népszavazáson.

Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi közgyűlési képviselője azt kifogásolta, hogy a tervezett beruházásról a kormánynak készülő tanulmányt nem független szekértők, hanem a Wildhorse szakemberei készítik. Szólt arról, hogy az LMP számításai szerint az uránbánya által alkalmazni kívánt 500-700 ember felvétele nem oldaná meg a munkanélküliség problémáját Pécsen és környékén, a tevékenységből befolyó, 400 millió forintra becsült éves iparűzési adó pedig csak egy csekély hányada lenne a baranyai megyeszékhely bevételének.

A politikus felvetette, azt még senki sem vizsgálta, hogy az uránbányászat milyen negatív hatást gyakorolhat más ágazatokra, például Pécs turizmusára.

Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője annak a félelmének adott hangot, hogy a nagy radioaktivitású hulladékok tárolóját is Pécshez közelre, Bodára tervezik. Azt mondta, nem lehet kizárni, hogy az évtizedek múlva megnyíló létesítmény gazdasági megfontolásokból nemcsak a paksi atomerőmű, hanem más országok hulladékainak is tárolójaként szolgálhat.

Az LMP politikusai a sajtótájékoztatón azzal érveltek, hogy a mostani tervek helyett "ki kell futtatni" a meglévő atomenergetikai kapacitásokat, a forrásokat pedig célszerű lenne megújuló energiákhoz köthető beruházásokra fordítani.