Bár sok az ellentmondás a hivatalos nyilatkozatokban, annyi bizonyos, hogy az illetékesek szerint is volt (sőt van) azbeszt a városligeti Hungexpo-pavilonokban, és az egyik érintett épületet a biztonsági előírásokat mellőzve, hatalmas porszennyezést okozva bontották le. A szakmai szervezet illetékese szerint négy cég rendelkezik az azbeszt eltávolításához szükséges felkészültséggel, egyik sem vett részt a bontásban.
„Nekirontott, mint tót az anyjának"
- ezekkel a szavakkal jellemezte az egyik ligetvédő a Népszabadság kérdésére azt a technológiát, amellyel az A jelű épületet (ahol előzőleg egy nagy tartály körül azbesztszigetelést találtak) lebontotta a markoló. A hatalmas porral, betondarabok és törmelékek szétszóródásával járó műveletről videofelvétellel is rendelkezünk, ami azért lehet hasznos, mert ellentmond annak, amit a hivatalos közlemények állítanak a műveletről.
A Fővárosi Kormányhivatal lapunkhoz eljuttatott közlése szerint a kérdéses ingatlanon „az azbeszttartalmú épületek bontására irányuló bontási tevékenység megkezdése előtt a külön jogszabályban meghatározott bejelentés megtörtént. A bejelentés mellékleteként az előírt munkatervet is benyújtották a foglalkoztatási főosztály munkavédelmi ellenőrzési osztályához".
Ebből tehát az következik, hogy a területen a bontást végző cég is regisztrálta a régóta betiltott, bizonyítottan rákkeltő azbeszt jelenlétét, és a hatóságot is tájékoztatta róla.
Fotó: Ligetvédők
Az izgalmas részletek a Városliget Zrt. közleményéből derülnek ki: „A bontási terv és a bejelentés alapján azbesztet az őrbódénak használt épület tetőfedése tartalmaz, melyet a vállalkozó az ütemezésnek megfelelően, kellő körültekintéssel, a vonatkozó jogszabályok és az irányadó technológiai utasítások szerint fog eltávolítani. A bontás során ugyanakkor a műszaki ellenőr a bontási terven nem szereplő, olyan további szerkezetet vett észre, amely megítélése szerint feltehetően azbeszt tartalmú, ezért a terület elkerítésére utasította a bontást végző vállalkozót. Ez az utasítás szerint megtörtént, majd a kérdéses anyagból mintát vettek, és az OMFFI porlaborba szállították. Az azbeszttel közvetlenül érintett területen jelenleg munkavégzés nem zajlik, a műszaki ellenőr – várhatóan 1-2 napon belül - a vizsgálat eredménye alapján dönt majd a munkálatok folytatásának módjáról".
hirdetés
Az idézettek alapján minden rendben van – csakhogy azt az épületet, amelynek belsejében a Ligetvédők azbesztet találtak, már lebontották, méghozzá mindenféle vizsgálat és biztonsági intézkedés nélkül (az A jelű épületről van szó, amely a legnagyobb létesítmény volt a Hungexpo-telken. Márpedig – ahogyan azt kérdésünkre Borsody Gábor, az Azbesztmentesítők Szövetségének vezetője elmondta, azbeszt jelenléte esetén a 12/2006-os egészségügyi miniszteri rendelet igen szigorú előírásait kellene alkalmazni, aminek igen látványos külső jelei vannak. Mielőtt egy épületet lebontanak, tisztázni kell, hogy tartalmaz-e valamilyen veszélyes anyagot, például olajmaradékot, otthagyott akkumulátort vagy azbesztet, és a bontást tilos elkezdeni addig, amíg a veszélyforrás az épületben van. Az azbeszt eltávolításáról munkatervet kell benyújtani, aminek a betartását a hatóság a helyszínen ellenőrzi. Azonnal le kell állítani a bontást akkor is, ha menet közben bukkannak azbesztre.
Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság
A mentesítésnél a jogszabályi előírás szerint a munkaterületet hermetikusan körbezárják kétrétegű fóliával, és egy elszívórendszer segítségével belül negatív nyomást hoznak létre, a kiszivattyúzott levegőt három rétegű szűrővel szűrik. A munkaterületre csak egyszer használatos védőruhában, túlnyomásos maszkban, gumikesztyűben és gumicsizmában lehet belépni egy zsilipkamrán keresztül, kijönni pedig csak a védőruházat nélkül, zuhanyzás és hajmosás után lehet. A dolgozóknak oktatáson kell részt venniük, ahol nem csak azt közlik velük, hogy az azbeszt belélegzése rákot okoz, hanem azt is, hogy a dohányzás 50-100-szoros kockázatot jelent. A használt munkaruha és a munkaterületen keletkező összes törmelék veszélyes hulladéknak számít, amit csak légmentesen lezárva, ADR-fuvarban lehet szállítani.
Borsody Gábor szerint szövetségüknek négy tagvállalata van, ők biztosan nem vettek részt a városligeti munkában. Az előírások betartása egyébként négyzetméterenként 25-40 ezer forintos költséggel jár.
Mindehhez képest az A épület bontásáról készült, lapunk birtokában lévő videón az látszik, hogy hermetikus lezárásról szó sincs: a markoló ledönti a falakat, száll a por és a törmelék, utóbbitól egy járókelő a kerítésen kívül meg is sérül. A Ligetvédők pedig hiába szólnak a kihívott rendőröknek az azbesztveszélyről és a szabálytalan bontásról, az egyenruhások hosszas győzködés után is csak annyit vállalnak, hogy írásbeli jelentést készítenek az esetről.
hirdetés
Úgy tudjuk, a törmelék elszállítása sem a jogszabálynak megfelelően történt. A Ligetvédők szerint takarás nélkül szállítják a sittet egy magántelekre, ahová nemhogy azbesztet, de építési-bontási hulladékot sem lehetne vinni, emiatt már bejelentést is tettek. Az A épület romjainak nagyobbik része egyébként még a Városligetben van, így egy hatósági mintavétellel ellenőrizni lehetne az azbeszt jelenlétét. Úgy tudjuk, Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért polgármestere kedden adatkéréssel fordult a kormányhivatalhoz a bontás körülményeinek tisztázása végett.
Vizsgálják a kacsahalált
Vizsgálják a városligeti tó vizét, amelybe feltehetőleg ismeretlen eredetű mérgező anyag került. A rendőrség környezetkárosítás gyanúja miatt feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben, a tó kezelője, a Főkert Nonprofit Zrt. vizsgálja a körülményeket. Balogh Eszter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság referense kedden arról tájékoztatta az MTI-t: a katasztrófavédelem munkatársai hétfőn mintát vettek a vízből, azt követően, hogy két kacsa elpusztult a tóban. Hozzátette, a vízmintát további vizsgálatra laboratóriumba küldték, jelenleg a vizsgálat eredményére várnak.
A Liget Budapest hétfő este közölte a Facebook-oldalán: feltehetőleg ismeretlen eredetű mérgező anyag került a városligeti tó vizébe. Azt írták, a Városliget Zrt. a rendőrség, a csatornázási művek és a katasztrófavédelem szakembereivel közösen a helyszínen azonnal megtette a szükséges óvintézkedéseket, hogy mihamarabb elhárítsák a veszélyt. Arra kértek mindenkit, hogy további tájékoztatásig tartózkodjanak a tó használatától és különösen figyeljenek arra, hogy a háziállataik ne érintkezzenek a vízzel.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az MTI megkeresésére kedden azt közölte: hétfő délután kaptak bejelentést arról, hogy feltehetően vízszennyezés történt a városligeti tóban, amely a főváros XIV. kerületében, a Kós Károly sétányon található. A tóban több vadkacsa elpusztult. Azt írták, a rendőrök megtették a szükséges intézkedéseket, és az eset körülményeinek tisztázása érdekében a BRFK XIV. kerületi rendőrkapitánysága feljelentés-kiegészítést rendelt el környezetkárosítás gyanúja miatt.
A Főkert Nonprofit Zrt. az MTI érdeklődésére ugyancsak kedden közölte: vizsgálják az eset körülményeit. Hozzátették: a tóból az illetékes hatóságok hétfő este többször vízmintát vettek, amint meglesz a vizsgálatok eredménye, tájékoztatják a lakosságot. Jelezték továbbá, hogy a Főkert Zrt. mint a tó kezelője folyamatosan végzi a szükséges munkálatokat; az algamentesítésekről "biológiailag aktív, vegyszermentes adalékokkal, szakcég bevonásával gondoskodik".
