Az Országgyűlés kommunikációs irodája által szerdán az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban Lezsák Sándor közölte: a házszabályban kötelezően előírt határidőn belül, augusztus 6-án írja alá és küldi el az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadott törvényeket az aznap hivatalba lépő Schmitt Pál köztársasági elnöknek. A politikus azt írta, nyilatkozatával "tiszta és egyértelmű helyzetet" akar teremteni.

A házszabály szerint az Országgyűlés által elfogadott törvényt a házelnök tizenöt napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek. A parlament felkérheti az Országgyűlés elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje.

A Ház múlt héten csütörtökön több mint egy tucat törvényt fogadott el, köztük a kormány 29 pontos gazdasági akciótervéhez kapcsolódó gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, továbbá a Fidesz ötelemes médiacsomagjához tartozó, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását, amely átalakítja a közszolgálati média rendszerét.

Az utolsó ülésnapon fogadták el a kilakoltatási moratóriumot jövő év április 15-ig meghosszabbító, a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, a nemzeti földalapról szóló törvényt, valamint a közbeszerzési törvény módosítását. Ugyancsak múlt héten fogadták el azt az alkotmánymódosítást, amely három évig korlátozza a fegyveres szervek volt tagjainak választhatóságát - ennek sürgős kihirdetését is kérte a Ház - , és azt a törvényt, amely az alaptörvényben teszi lehetővé különadó kiszabását az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire.

A múlt héten elfogadott jogszabályok között van a közrendvédelmi csomag is, amely alapján lehetővé válik, hogy elzárással is büntethetők legyenek azok - köztük a fiatalkorúak is -, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el.

Az előterjesztő több esetben is jóváhagyta, hogy a parlament kérje a köztársasági elnöktől a jogszabály sürgős kihirdetését, például a sporttal összefüggő egyes törvények módosítása, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítása esetén.

A házszabály arra nézve nem tartalmaz rendelkezést, hogy a sürgős kihirdetés a házelnököt is köti-e. Az alkotmány szerint a törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője múlt csütörtökön az m1 Az este című műsorában azt mondta, nem tartaná szerencsének, ha azok a törvények, amelyek Schmitt Pál államfővé választása után születtek meg, Schmitt Pál házelnökként minősítené azzal, hogy ő írja alá és továbbküldi azokat. Az a helyes, ha Schmitt Pál ebben már nem vesz részt, és ebben a tekintetben a házelnöki jogkörök átadhatók az alelnöknek - fűzte hozzá.

Korábban az MSZP azzal vádolta a Fideszt - különösen a médiacsomaggal kapcsolatban -, hogy a kormánypárt azért húzza az időt, hogy a törvény ne kerüljön a jelenlegi államfő, Sólyom László elé, és a hivatalából augusztus 5-ével távozó köztársasági elnök ne vethesse fel alkotmányossági aggályait. A sajtóban ugyancsak alkotmányossági aggályok merültek fel a pénzügyi törvénycsomag egyes részeivel kapcsolatban, például a 98 százalékos különadóval kapcsolatban a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre az állami szférában.

Schmitt Pál augusztus 6-án lép hivatalba, aznaptól Kövér László lesz a házelnök.

Kapcsolódó cikkek: Schmitt elnöki csűrcsavarral teheti 'alkotmányossá' a médiaregulát | Schmitt, mint kérlelhetetlen alkotmányőr? | Schmitt Pált választották köztársasági elnöknek | Államfői 'szenvedély' a politikai vétó | Sólyom visszadobta a népszámlálási törvényt