Az OLAF szerint okkal feltételezhető, hogy bűncselekmény történt mintegy 960 millió forint összegű tender kiírása során – a szervezet pénzügyi és jogi ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság és a magyar hatóságok számára.

Hogy pontosan melyik ügycsoportról van szó, az a PM friss közleményéből nem derül ki, a Google azonban az NFÜ és az OLAF relációjában egyetlen, lapunk által részletesen feltárt ügy részleteiről ad találatokat. Ebben a konkrét esetben, amelyben a csalás elleni ügynökség még 2012-ben kezdett vizsgálódni, akkor, amikor a Közgépnél is papírokat foglaltak le. Az OLAF emberei olyan uniós támogatásból – a többi közt Székesfehérváron, Abádszalókon, Tiszacsegén és Lébényben – megvalósuló projektek körül vizsgálódtak, amelyekben még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest, és amelyekben közbeszerzési tanácsadóként vagy annak alvállalkozójaként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt (Homolyát pedig a sajtó rendre Lázár János embereként emlegeti, és a szóban forgó téma kapcsán rendre Lázár vette őt védelmébe a nyilvánosság előtt).

Mint idén októberben megírtuk, az Európai Unió csalás elleni hivatala arról tájékoztatta az illetékes magyar szervezeteket, hogy több projekt esetében összeférhetetlenséget állapított meg. A szálak a Pro Vital Zrt.-hez és a Homolya Ügyvédi Irodához vezetnek, melyek korábban Homolya Róberthez voltak köthetők. Ő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese volt, utóbb pedig miniszteri biztosként a Lázár vezette Miniszterelnökségre került a közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálását irányítani.

Az akkor lapunk birtokába jutott dokumentum szerint az OLAF 2010 őszén kapott jelzést arról, hogy súlyos szabálytalanságok történhettek Magyarországon, és hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akkori vezetésében személyi összeférhetetlenség állhat fenn. A vizsgálat konkrétan megnevezte Homolya Róbertet. Az OLAF azóta számos vizsgálatot végzett, és a THOR (2015) 19987 iktatószámú dokumentumban – amelyet már átküldött a magyar illetékeseknek – beigazolódott összeférhetetlenségről számol be.

Ezt akkor a Miniszterelnökség cáfolni igyekezett, most azonban az OLAF arról tájékoztatta Jávort, hogy részükről a vizsgálat lezárult, bűncselekmény alapos gyanúját állapította meg, és várják a magyar hatóságok intézkedését. Úgy tűnik, ezekre máig nem került sor, mivel most a PM-es politikus az OLAF levele alapján írásban fordult az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságához és a NAV-ot vezető Tállai Andráshoz, valamint Polt Péter legfőbb ügyészhez. A Bizottságtól arra a kérdésre várja a választ, hogy milyen pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára a pályáztatási rendszer ilyen magas szintjén elkövetett korrupciónak. Tállai Andrástól és Polt Pétertől pedig azt kérdezi, miként áll és milyen jogi következményekkel járt a NAV és az ügyészség nyomozása 6 hónappal az OLAF ajánlásainak átadása után – figyelembe véve azt is, hogy a nyomozásra elvileg csupán 60 nap áll rendelkezésre.