A miniszter kifejtette, a 2012-ben a köznevelés megújítása területén elindított folyamat első szakasza lezárult, elkészült az új nemzeti alaptanterv, és fontos eredmény az életpálya is. Az idei évet beszámítva három év alatt 234 milliárd forinttal több jut a tanárok bérezésére, mint korábban. Lezárult az a fejlesztési időszak, amely alatt 500 intézmény újult meg 120 milliárdból. A következő fejlesztési időszakban nagyrészt uniós és magyar forrásokból 210 milliárd érkezik a területre – említette meg. Kitért arra is, hogy 198 tankerületben tartottak köznevelési konzultációkat, és 2207 iskolával egyeztettek, számos javaslat és kritika fogalmazódott meg, ezeket megvizsgálják. A legfontosabb kérdések között a gyermekek terhelését, a tudásanyag mennyiségét, az intézményfenntartásban a pedagógusok által megnevezett szervezeti problémákat, a pedagógusok munkaterhelését és minősítését említette. Ezekről a köznevelési kerekasztalon a megfelelő konkrétsággal tárgyalni fognak – fogalmazott.
A kerekasztalra meghívást kapott a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, az Eszterházy Károly Főiskola, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Köznevelési Tanács, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége. A pedagógusképzés komoly átalakítása már elindult, egyre hangsúlyosabb a gyakorlati képzés – mondta a miniszter. Szeretnének olyan megoldást találni, hogy a továbbképzés ingyenes vagy rendkívül kedvezményes lehessen.
Balog Zoltán jelezte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem szűnik meg, de átalakul. Az intézményvezetők nagyobb hatáskört kaphatnak – mondta –, várhatóan szeptembertől olyan kerettel rendelkezhetnek majd, amely a kisebb beszerzéseket lehetővé teszi számukra. Hangsúlyozta: az állami fenntartást megtartják, a kormányfőtől szabad kezet kaptak Palkovics Lászlóval annak meghatározásában, mi az, amit javíthatónak tartanak. A minősítés is marad, de azt elismerte, hogy a bürokratikus terhek túlzóak lettek.
Czunyiné Bertalan Judit, aki február 15-étől tölti majd be a kormánybiztosi tisztséget, azt mondta, igazuk van azoknak, akik szerint a 21. században nem lehet 19. századi módszerekkel, eszközökkel a megsokszorozódó információmennyiséget átadni a gyerekeknek. Ezen a területen sokat haladtak előre az elmúlt másfél évben. Felidézte az otthoni tanulásban is segítséget nyújtó Okosportál decemberi elindítását, majd jelezte: a tartalom, a tananyag fejlesztése a versenyképes tudás érdekében fontos feladat lesz a jövőben is.
Palkovics László azt mondta: a felsőoktatás területén a kerekasztal sikeresen működik, a köznevelési kerekasztal keddi alakuló ülésén minden résztvevő véleményére kíváncsiak. Szükség lesz munkacsoportok létrehozására is – tette hozzá. Kitért a pedagógusképzés átalakítására és a felsőoktatási intézmények nagyobb szerepvállalására a köznevelés területén. Fontos, hogy a gyerekeket jobb, versenyképesebb tudással lehessen felvértezni – fogalmazott.
A Klik-ellenes tiltakozást vezető miskolci Herman Ottó Gimnázium részéről Pilz Olivér, az iskola közalkalmazotti tanácsának a vezetője Czunyiné menesztésére reagálva jelezte, hogy a háborgó pedagógusoknak nem személyekkel, hanem a rendszerrel vannak gondjaik.
„Balog Zoltánnak kell távoznia!”
Hasonlóan hangzanak a pártnyilatkozatok is. Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője szerint Czunyiné Bertalan Judit távozása semmit nem old meg a közoktatás problémáiból, ahogy nem oldott meg Hoffmann Rózsa és Marekné Pintér Aranka távozása sem. A teljes közoktatási rendszerrel van probléma, melynek lezüllesztésében ők „csak” a végrehajtó szerepet töltötték be.
Kiadott egy közleményt a Jobbik is, amely úgy szól, hogy bár a párt szükséges lépésnek tartja a közoktatásért felelős államtitkár menesztését, úgy gondolja, Czunyiné Bertalan Judit távozása nem oldja meg a problémákat, ha a személycserét nem kísérik szakmai változtatások is, a Jobbik „valódi nemzeti konzultációt” indít az oktatásról.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Orbán-kormány oktatáspolitikájának egyértelmű bukása elhozta az első „vezéráldozatot” is, Czunyiné Bertalan Judit távozása a köznevelésért felelős államtitkári posztról ugyanakkor csak „bútorcsere a kuplerájban”. Niedermüller Péter, az ellenzéki párt alelnöke szombaton, az MTI-hez eljuttatott közleményében jelezte, a DK meg fogja szüntetni a Kliket, vissza fogja adni az iskolák önállóságát és a szabad tankönyvválasztást, tehermentesíteni fogja a tanárokat és diákokat, továbbá fokozatosan emelni fogja a tanárok bérét.
Az Együtt a maga részéről eközben felszólította a kormányt, ne „alibi fórumokat és kamu kerekasztalokat szervezzen”, hanem kezdje el kialakítani a nemzeti konszenzuson alapuló új közoktatási rendszer alapjait. A Tóbiás József MSZP-elnök által kiadott közlemény szerint pedig Czunyiné Bertalan Judit távozása törvényszerű, de a mai helyzet kialakulásáért az öt éve a minisztériumot vezető Balog Zoltáné a felelősség. „Neki kell távoznia!” – követeli az MSZP. És ezt pedzegette a Párbeszéd Magyarországért (PM) is, amely szerint a Fidesz oktatáspolitikája veszélyezteti a gyerekek jövőjét, ezért pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Orbán Viktor kormányfő a hibás, ami miatt le kellene mondaniuk.
Semmi nem fog változni?
Balog bejelentésével párhuzamosan Budapesten a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület szervezésében tartottak egy pódiumbeszélgetést az oktatásról, amelyen Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, korábbi oktatási és kulturális miniszter azt mondta, „rendszerjellegű” változásra van szükség, az ország jelenlegi vezetői ugyanis olyan társadalomban gondolkodnak, amelyet minden szinten irányítani tudnak. Hiller szerint nem véletlen, hogy a közoktatási törvényt köznevelésire változtatták, mert az a lényege: mi nevelünk titeket, mi mondjuk meg a normákat.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint minden a „vezértől” függ, a jelenlegi „klikes” rendszer addig marad, amíg az politikai cél. Arra a hírre reagálva, hogy Czunyiné Bertalan Judit távozik a köznevelési államtitkári posztjáról, azt mondta, hogy ezzel semmi nem fog változni.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint nemcsak az oktatással, hanem az egész közszférával baj van. A tiltakozások kiváltó okairól szólva arról beszélt, hogy a tanárok a saját bőrükön érzik a közoktatási rendszer problémáit, a szülök pedig felháborodtak, hogy mennyire leterhelik gyermekeiket. Ez most összeért, és ehhez kellett még a miskolci Herman Ottó Gimnázium levele is – mondta.
Szüdi János, közoktatási szakértő, több baloldali kormány államtitkára azt mondta, hogy amíg az iskolák nem kapják vissza jogi személyiségüket, addig nem lesz érdemi változás. Szavai szerint ma az iskolákban azt kell oktatni, amit a hatalom jónak tart, így a hatalom az iskolákon keresztül eljut minden családba. Az országnak el kellene jutnia addig, hogy a jelenlegi út nem vezet sehova – fogalmazott.
