Miközben 2013 és 2016 júliusa között 263 ezer ember kért menedéket a magyar államtól, mindössze 1794 ember kapott menekült-, oltalmazott vagy befogadott státuszt. Ezzel egy időben egy kisvárosnyi ember, 10 702 gazdasági bevándorló szerzett tartózkodási engedélyt Magyarországon, miután a család letelepedési állampapírt vásárolt. A bevándorlók nagy többsége Kínából és Oroszországból, több százan pedig muzulmán térségből érkeztek.
Pontosabban nem is ők, hanem a közbeiktatott, nehezen beazonosítható tulajdonosi háttérrel rendelkező cégek jegyzik a kötvényeket az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK).
A rendszert eleve úgy építették ki a 2012-es törvény elfogadásával, hogy a hasznot az erre specializálódott vállalkozások és a nekik dolgozó ügyvédek tehessék zsebre.
Az EU-n kívüli országok tehetős állampolgárai a következőképpen tudnak letelepedni Magyarországon. Előbb felkeresik a közvetítéssel foglalkozó társaságot, hogy befizessék a kötvény árát. Az állampapír ára kezdetben 250 ezer euró (77,5 millió forint) volt, 2015-től 300 ezer euróba (93 millió forintba) kerül. Erre még rájön a cégek által kért eljárási díj, ami 45 és 60 ezer euró (13,9–18,6 millió forint) között mozog. Ezt követően a migránsok ügyeit is intéző Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) kiállítja az engedélyeket, amelyek birtokában befektethetnek, vállalkozhatnak Magyarországon, majd vízum nélkül utazhatnak, üzletelhetnek a schengeni övezetben, sőt magukkal hozhatják családjukat is.
|
Habony Árpád. Nagyot kaszáltak a barátok
Forrás: Mediaworks |
A közvetítő nem 300 ezer eurót utal tovább az ÁKK-nak, mert kedvezményes, úgynevezett diszkontáron jut hozzá az állampapírhoz. Ugyanis a 2012-es jogszabály külön garantálta az ötéves lejáratú kötvények kamatát, a diszkontot, ami nem lehet évi két százaléknál kevesebb. Ennek köszönhető, hogy a 315 milliárd forintnyi lejegyzés után a cégek eddig 33,6 milliárd kamatra tettek szert, amit még megfejelnek az egyszeri ügyintézési díjjal is. Ez azt jelenti, hogy kötvényenként 74–89 ezer eurót (23–27 millió forintot) keresnek a közvetítők. Öt év után a letelepedett külföldi visszakapja a pénzét, de a közvetítő néhány hét alatt keres ennyit.
Azt, hogy kik foglalkozhatnak a közvetítéssel, a parlament gazdasági bizottsága határozza meg, amelyet miniszteri kinevezéséig Rogán Antal vezetett.
Versenyeztetés nem volt, ahogy azt az egyik cég vezetője, Raj Rafael tavaly decemberben a Magyar Nemzetnek elismerte, mindössze egy e-mail cím volt megadva, ahova beküldte a jelentkezését.
2013-ban végül hét cég nyert, ezek közül egy, az Arton Capital volt budapesti, a többit adóparadicsomokban (Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus, Liechtenstein, Szingapúr) jegyezték be. A sajtó és az ellenzék méltatlankodására válaszolva Rogán többször is leszögezte, a pályázatokból ő tudja, kik a tulajdonosok, akik „jegyzett üzletemberek”, „megnyugtató nevek”. Az ÁKK honlapján elérhető dokumentumokból viszont csak az derül ki, hogy a cégeket kik képviselik, a tulajdonosi struktúra nem látszik.
Ráadásul a társaságok monopóliumot szereztek: megszabták, hogy ki melyik országban árusíthatja a kötvényeket. Aki a másik területére lép, azt a bizottság kizárja az üzletből.
Az elmúlt években három cég már el is veszítette az engedélyét. Ilyenkor a többiek járnak jól, hiszen átvehetik a kiesettek országait. Érdekes, hogy a 2014–2015-ös újraosztásból három olyan társaság került ki nyertesként, amelyeknek közvetve van némi kötődésük a miniszterelnöki főtanácsadóhoz, Rogán jó barátjához, Habony Árpádhoz.
A liechtensteini VolDanról tavasszal derítette ki a Heti Válasz, egy grúz-izraeli üzletemberpáros, Shabtai Michaeli és Michael Gagel érdekeltsége. Családtagjaik jó viszonyt ápolnak Rogán, Habony és Andy Vajna nőismerőseivel, Gagel – egy facebookos fénykép tanúsága szerint – együtt is bulizott a kommunikációs tanácsadóval. Az orosz piacon nyomuló VolDan magyarországi telefonszáma egy olyan céghez tartozik, amelynek korábbi tulajdonosai Rogán polgármestersége idején részt vettek a belvárosi ingatlanbizniszben.
A 444.hu júniusban szúrta ki, hogy
a kínai piacot uraló Hungary State Special Debt Fun (HSSDF) képviselője, Jonathan Chan helikopteres városnézést foglalt 977 ezer forintért Habonynak és barátnőjének Hongkongban.
A Népszabadság információi szerint Habony többször megfordult már a kínai városban, nemrég a kormányfő korábbi tanácsadójával – az adóhatóság szerint Habony drága életvitelét 2009-ben 20 millióval hitelező Tombor Andrással – látták együtt. A harmadik cég, az Arton foglalkoztatja a Habony-ügyeit intéző ügyvédet, Kosik Kristófot.
Az ÁKK nem hajlandó adatokat közölni arról, hogy melyik cég hány kötvényt jegyzett le, csak azt, hogy összesen mennyi állampapír fogyott. Viszont a BÁH adataival (a kérvényezők állampolgársága), az Arton 2015-ben leadott mérlegével, a cégek esetenként elejtett nyilatkozataiban szereplő számokkal összevetve kiszámítható, hogy 2013 és 2015 között az a két cég – a HSSDF és a VolDan – söpörte be a bevételek 89 százalékát, amelyek a Habonyhoz köthető személyek érdekeltségébe tartoznak.
A talpon maradt másik két társaság nem tűnik túl sikeresnek. Az Innozone-hoz tartozik Ciprus és India, de a BÁH szerint ebből a két országból csak öt ember érkezett. A Migrat Immigration képviselte országokból (Malajzia, Mongólia, Dél-Korea) júliusig egyetlen állampolgár sem kért tartózkodási engedélyt. Az ÁKK szerint idén visszaesett a kötvény iránti érdeklődés. A kormánypártok azonnal léptek:
egy törvénymódosításnak köszönhetően júliustól már nem kell fél évet várni a letelepedési engedélyre. Ez megtette a hatását: júliusban tizennégyszer több kötvényt adtak el,
mint az előző hónapban.
