Részben a kibontakozó gazdasági válságnak, másrészt a hazai légi közlekedés fellendülésébe vetett – utólag kissé megalapozatlannak tűnő – várakozásnak a következményeként súlyos helyzetbe kerültek a vidéki repterek.

A legdrámaiabb helyzet Sármelléken alakult ki. Bár a Fly Balaton repülőteret 2004 óta működtető, írmagyar tulajdonban lévő Cape Clear Aviation Kft. (CCA) 3,5 milliárd forintot költött fejlesztésre, és 25 ezerről 120 ezerre növelte az utasforgalmat, mégis kétségessé vált a légikikötő jövője.

A cég eladósodott, új befektetők belépése nélkül valószínűleg nem lesz képes talpon maradni. Jelenleg a létesítmény „téli csökkentett üzemmódban” működik, vagyis tavaszig bezárták, és egyelőre nem tudni, hogy egyáltalán újranyitjáke.

Sármelléket nem tudják pótolni

Márpedig a balatoni turizmus szempontjából a sármelléki reptér jövője kulcskérdés. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta: a létesítmény évente 4,55 milliárd forintos turisztikai forgalmat generál, amelyből a becslések szerint több mint egymilliárd forintos bevétele származik az államnak. Hozzátette: a térség nagy turisztikai attrakciói és beruházásai – köztük a most épülő sávolyi Moto GP pálya – miatt is kiemelt fontosságú a reptér újranyitása.
Sármellék kiesését egyelőre egyik balatoni reptér sem tudja pótolni.

A frissen felújított Siófok-Kiliti sportrepülőteret ugyan még a főszezon előtt megnyitják, ám a létesítmény a füves kifutópálya miatt csak kisgépek fogadására alkalmas. A veszprémszentkirályszabadjai reptéren pedig még az építkezés sem kezdődött el, jelenleg a nagyszabású rekonstrukció engedélyeztetési eljárása folyik. Nem mellesleg erős lakossági ellenállás mellett, ugyanis a balatonalmádiak tiltakoznak az ellen, hogy a gépek a tóparti város fölött szálljanak le és fel.

Csak vitték a pénzt

A sármelléki eset rávilágított arra a tényre, hogy az elmúlt években felújított vidéki reptereket eddig sehol sem sikerült nyereségessé tenni. A lerobbant létesítményeket az érintett települési és megyei önkormányzatok előbb tulajdonba kapták a magyar államtól, majd nekiláttak a légikikötőik modernizálásához. Debrecenben 3,5 milliárd forintot, Pécsett négymilliárdot, a GyőrMosonSopron megyei Péren pedig egymilliárd forintot költöttek a repterekre.

Mára kiderült, hogy ez kevés volt: egyik helyen sem tudták elérni azt az utaslétszámot, amely nyereségessé tehetné repülőterek üzemeltetését. Részben a veszteséges működtetéstől való megszabadulás, részben a további fejlesztések forrásainak előteremtése reményében az önkormányzatok most már szabadulnának a tulajdontól.

Debrecen már túladott repterén

Debrecenben ez már meg is történt: az önkormányzat tavaly mintegy ötmilliárd forintért értékesítette az Airport Debrecen Kft.t, valamint a repülőtér üzemi területén kívül található 140 hektáros fejlesztési területet. A vevő, a Xanga Holding Vagyonkezelő Kft. – amely 75 évre kapta meg a légikikötő üzemeltetési jogát – a következő öt évben a jelenlegi 40 ezres utasforgalmat 250300 ezerre szeretné növelni. Herdon István, a Xanga Holding ügyvezetője korábban azt mondta: fejlesztik a teherforgalmat is, valamint logisztikai, kereskedelmi és ipari beruházásokat készítenek elő. Szakértők szerint ezek a fejlesztések összességében akkor is nyereségessé tehetik a céget, ha egyébként a reptérüzemeltetés önmagában veszteséges marad.

Árulják a pogányi repteret is. A Pécs melletti Pogány község repülőterének vesztesége évente 130150 millió forint, s a nyereséges üzemeltetéshez százezer utasra lenne szükség, ami egyelőre álomnak tűnik. A reptéren és az ott működő gazdasági társaságok tulajdonán Pécs, Pogány és Baranya önkormányzata osztozik. A létesítmény iránt érdeklődik egy luxemburgi cég – tudtuk meg Tóth Bertalantól, Pécs alpolgármesterétől. A vevőjelölt meg akarja őrizni a nemzetközi reptér funkciót, emellett légi oktatóközpontot és repülőgépszervizt kíván itt működtetni.

Győrnek sem futja fejlesztésre

A győri, a Győr-Moson-Sopron megyei, valamint a péri önkormányzatok tulajdonában lévő péri reptérre már kiírták a pályázatot: vevőt keresnek a Győr-Pér Repülőtér Kft.re, valamint a társaság által használt ingatlanokra és eszközökre. Borkai Zsolt győri polgármester szerint az értékesítés fő oka, hogy olyan mértékű fejlesztésre van szükség, amelyet az önkormányzatok már nem tudnak vállalni.

A kibontakozó gazdasági válság várhatóan nem csak a sármelléki repteret érinti majd, bár körkérdésünkre csak Péren mondták azt, hogy az idén stagnáló vagy kissé visszaeső forgalommal számolnak. A pogányi reptéren gyakorlatilag nincs hová mérséklődnie a forgalomnak, míg Debrecenben nem adtak tájékoztatást arról, hogy erre az évre milyen utaslétszámmal kalkulálnak.